Egyensúlyt!

"Erőd forrása az egyensúly, avagy a lelki béke. De a békesség nem álmosságot jelent! Békében élni annyit jelent: szövetséget kötsz az erőkkel, ahelyett, hogy harcolnál ellenük." Andrew Matthews

Friss topikok

Triatlonra készülve...

2013.08.17. 10:00 lukacszoli


Miközben ezeket a sorokat olvassátok, már fürdőgatyában állok a rajtvonalon és várom a startpisztoly dördülését. Kipróbálom, hogy milyen is ez a triatlon dolog. Korábban nem tudtam róla túl sokat, még arról sem volt pontos információm, hogy melyik sportágak tartoznak ide. Némi kutatást követően most már egészen biztosan állíthatom, hogy három próbát kell kiállni, a következő sorrendben:

  • - úszás
  • - kerékpár
  • - futás

rajt.jpg

Amikor tavaly elkezdtem futni, nagyon megtetszett a triatlon. Szimpatikus volt, hogy olyan részekből áll, amik alapvetően az emberi erőt és a kitartást igénylik. Azaz kevésbé függ a technikától, sokkal inkább a felkészültség és a lelki stabilitás számít. Néha-néha még a Wikipedia triatlon szócikkét is merészeltem megnyitni. Megtetszett, úgy terveztem, hogy majd egyszer ki fogom próbálni.

Ancsur révén valamennyire beleláttam, hogy mekkora felszabadulást és örömet jelent teljesíteni egy ilyen hosszú versenyt. Viszont azt is láttam, hogy mennyi felkészülést igényel egy ilyen cél. Annyi és olyan szintű edzésre lenne szükség, ami jóval több időt és energiát igényelne, mint amit rászánnék. Ezzel viszont pont azokat a terheket pakoltam volna magamra, amitől évek óta szabadulni szeretnék. A sportot alapvetően azért kezdtem el, hogy jól érezzem magam. Legyen egy olyan kikapcsolódás, ami erőt ad és feltölt. Arra nincs semmi szükségem, hogy a hajtós és olykor rendkívül sűrű munkanapokat hasonlóan intenzív edzések kövessék. Maximálisan tisztelem és becsülöm a hosszú felkészülést követően elért eredményeket, de egyre inkább úgy éreztem, hogy a jelenlegi életszakaszomba és értékrendembe ez ebben a formában nem férne bele, egyszerűen túl nagy terhet jelentene. Így hát fogtam az ilyen irányú terveimet és szépen bepakoltam a fiókomba. A sportra pedig elkezdtem úgy tekinteni, mint boldogságot okozó hobbira, rekreációra.

A fiókba sikerült a kelleténél valamivel több dolgot bepakolni. Sikeresen elment a kedvem a futástól is. Mivel ez nem jött túl jól, megnyomtam a nagy Újratervezés gombot és kigondoltam az új stratégiát: alapvetően bármilyen sportág jöhet, amihez kedvem van, a lényeg, hogy boldoggá tegyen. Így felfogva mégis belefér egy rövid triatlon. Ebbe tökéletesen passzol a szálkai verseny legrövidebb, "S" elnevezésű távja. A bringázás jól megy, az ellenérzések ellenére a saját szintemen el-elboldogulok a futással is és az utóbbi időben az úszással is sikerült összebarátkozni.

Hogy hol a vége? Ezt még nem igazán látom. Kerékpár bármikor, bármilyen mennyiségben jöhet, a többi pedig majd kialakul.

Szóval most itt állok a szálkai tó partján és várom, hogy néhány perc múlva megszólaljon a startpisztoly.

muscle_baby.jpg

Egy kattintás és értesülhetsz a friss írásokról::


Tovább az EgyensúlyOM portálra.

A bejegyzés trackback címe:

https://egyensulyt.blog.hu/api/trackback/id/tr145462113

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

iramszarvas 2013.08.18. 11:15:56

„kevésbé függ a technikától” Hát, ez sajnos többszörösen nem igaz.

Az úszásnál nagyon fontos a jó technika (ami hihetetlen sok gyakorlást igényel), nem csak azért, hogy gyorsan haladj, hanem azért is, hogy ne fáradtan gyere ki a vízből. Ha már sokat bicajoztál és futottál, lehet, hogy annak a technikája nem olyan nagy gond, de csak azért, mert már nem újdonság.

Viszont: a bringán egyenesen ki vagy szolgáltatva a technikának: egy defekt, egy elromlott váltó, és annyi. Paradox módon ez rövid távon súlyosabb, ott a 10-15 perces tökörészésen a szintidőd múlhat...