Egyensúlyt!

"Erőd forrása az egyensúly, avagy a lelki béke. De a békesség nem álmosságot jelent! Békében élni annyit jelent: szövetséget kötsz az erőkkel, ahelyett, hogy harcolnál ellenük." Andrew Matthews

Friss topikok

Harmadik maratonom

2013.10.15. 10:54 szancsurrr

Egy, kettő, három.

Meglepetés még így is érhet. Az én szintemen ember tervez, Isten végez. Meleg végez. Pára végez. Fal végez.

Így a harmadik fele lehet tervezgetni egy négy órán belüli maratont. Reális volt. Nagyon benne volt, hogy össze fog jönni, de az is, hogy nem.

Nem jött össze. A befutó után egy pillanatig csalódott voltam, és bőgtem. Aztán leesett, hogy miért is sírok, mikor lefutottam, nem adtam fel és az időm is lehetett volna sokkal rosszabb.

Féltávig minden rendben volt, két órán belüli félmaratont futottam, a tervek szerint. A pulzusom 10 ütéssel (165-170 BPM) magasabb volt az ennél a tempónál szokásosnál (155-160 BPM), amit nem igazán értettem, de követtem a zöld lufit, gond nélkül. Látom Erát, megölel, mosolyog. Még én is.

Aztán beütött a meleg és a trópusi pára. Úgy 24-25 körül. A pulzuspántot odaadtam Andinak. Nem érdekelt, mit mutat.

Szar volt. Beállt mind a két combom. Belassultam. Nagyon. Innentől az egész történet arról szólt, hogy menekültem a kalapácsos ember elől. A szemét követett mindenhova, folyamatosan ott lihegett a nyakamban, szinte éreztem a leheletét. A sziget volt a legrosszabb. Kapja be a kalapácsos ember, nem adom magam! A szigeti kivezető út egy hatalmas hegy. Itt belesétáltam. Ekkor már legalább huszadszor fordult meg a fejemben, hogy kiállok. A zöld lufi már rég elment. Helyette itt ez a barom a kalapácsával falat akar építeni elém. Pantocsik Feri biztat. Pedig bizonygatom neki, hogy én bizony nagyon szarul vagyok, de ő többször megismétli, szinte szuggerálja, hogy "Jól vagy! Jól vagy!" Végül szinte el is hiszem neki, ez úton is köszönöm. Kocogok. Néha "jobban" megy és becsúszik egy-egy 6:20-as kilométer. Hol van ez a tervezett 5:40-től? Messze, nagyon messze, legalább olyan messze, mint a célkapu. A combom brutál módon beállt. Magnézium. Hátha jobb lesz. De nem.

Jól van, ne hisztizzünk, összeszedem magam, menjünk, itt a Nyugati felüljáró, felfutok. Itt szurkolnak a DK-sok, Gergő, Ági, Judit és persze itt van Saci is szokásos helyén. Az ismerős arcok látványa és a kedves szavak tolnak előre.

Gyilkos érzés a Hősök terén látni és érezni a célkapu közelségét és tudatosítani magamban, hogy még hátra van egy ligetkör.

De itt már jobban vagyok. Nem úgy, mint az a futótárs, aki fura vitustáncot járva, begörcsölt testtel pont a karjaimba ájul. Kivisszük az út szélére, nincs nagyon magánál, sótablettát nyomok a szájába és próbálom megitatni, közben mentőt keresünk.  Nagyon megijedtem. Remélem időben odaértek a mentők és nem történt komoly baja. De megyek tovább, mert mennem kell. 

Innen már behúzom, ebben biztos vagyok. Az utolsó kilométerek, a sok hülye fordító a ligetben, nem voltam oda érte. Egyszer csak meglátom a molinót: "utolsó száz méter" és hogy én is hős vagyok. Macskaköves utolsó méterek.

Vége.

Nincs eufória. Nincs semmi. Zoli megölel, elsírom magam, mert nem sikerült. Nem sikerült 4 órán belül beérni. Sőt, 6 perccel rosszabbat futottam mint tavaly. 4 óra 19 lett a vége.

Aztán rájövök, hogy hülye vagyok, hogy itt bőgök?! Végig csináltam és nem adtam fel. Ez volt a legnehezebb maratonom. Küzdelem, 17 kilométeren át. A kalapácsos ember lihegése a fülemben. De nem adtam fel. Tanulságos volt.

Legyőztem a legkeményebb ellenfelet, saját magamat.

És semmi más nem számít.

1369137_10151790165964961_2085556008_n.jpg

1391462_10151790171464961_1917367368_n.jpg

Egy kattintás és értesülhetsz a friss írásokról::


Tovább az EgyensúlyOM portálra.

A bejegyzés trackback címe:

https://egyensulyt.blog.hu/api/trackback/id/tr635569598

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Lemúr Miki · http://hosszutav.blog.hu/ 2013.10.15. 11:21:10

Gratulálok, végignyomtad, teljesen vállalható idővel. Egyébként mindenki, akit ismerek, rosszabbat futott a tervezettnél, kicsit elcseszték a pályát az idén. Hajrá!

szancsurrr · http://egyensulyt.blog.hu/ 2013.10.15. 11:30:32

@Lemúr Miki: Köszi Miki:) Gratula neked is, szépet mentél. Te is elmaradtál a tervezettől? Bár nekem a 3:4x mindenképp űridő :)

Lemúr Miki · http://hosszutav.blog.hu/ 2013.10.15. 11:32:26

@szancsurrr: Köszi!

Nem, én sz*rtam bele az időmbe, nem terveztem semmit. :)

rrroka · http://hosszutav.blog.hu 2013.10.15. 11:54:08

@szancsurrr: nekem semmi bajom nem volt a pályával, nem volt melegem, nem zavartak a kis emelkedők, megettem vagy 10 magnéziumos szőlőcukrot, mindenhol ittam _két_ isot avgy vizet, volt nálam plusz fél liter lötyi sóval dúsítva, mégis ugyanez volt, mint nálad. nekem kevés volt a hosszú futás, legalább öt 30 körülit kellett volna futni, a 6 db huszas helyett. vagy inkább mellett...

szancsurrr · http://egyensulyt.blog.hu/ 2013.10.15. 12:01:43

@rrroka: Amúgy én is ettem, ittam rendesen, pótoltam a sót is. A pálya kanyargása is csak a ligetben zavart. Volt 3 db 30 (33-32-35) feletti futásom és egy 28-am. Tavaly ennyi elég volt. Szerintem nálam a hirtelen jött meleg és pára volt az oka. Nem baj, tavasszal meglesz az a 3:56! :)@Lemúr Miki: milyen jól tetted :)

Bozót · http://www.bozotfut.blogspot.com 2013.10.15. 14:27:25

Jó volt ez, nincs okod siránkozni! Gratu! Majd nyomunk együtt egy sub4-est, jó? Itt az ideje :)

baloo784 2013.10.15. 22:06:48

Ancsur, most sem fogsz szeretni.
Idézlek: "Féltávig minden rendben volt, két órán belüli félmaratont futottam, a tervek szerint. A pulzusom 10 ütéssel (165-170 BPM) magasabb volt az ennél a tempónál szokásosnál (155-160 BPM), amit nem igazán értettem, de követtem a zöld lufit, gond nélkül."
Persze, egy félmaratonit, vagy egy kicsit hosszabbat le lehet futni aerob-anaerob átmenetben is. Éppen 10 ütéssel a tervezett, ideális érték fölött. Csakhogy a tejsav az közben szépen gyűlik az izmokban, és egy idő után megmutatja magát. Éppen így: "Szar volt. Beállt mind a két combom. Belassultam. Nagyon."
Maratoni távon nincsenek véletlenek. IM közben még annyira sem. Minden az előzményekből következik logikusan. El lehet dobni a pulzuspántot, de ezzel eldobod a visszacsatolás lehetőségét, a kontrollt. Szép dolog a küzdelem, de okosabb időben felismerni, hogy az adott körülmények között a vágyott idő - a KELL - nincs összhangban a benned rejlő erőkkel - a VAN-nal. Ha megtalálod a kettő közötti egyensúlyt, boldogabban és vélhetően a vágyott időnél lassabban, de az elértnél gyorsabban érsz célba. Minél hosszabb egy táv, egy verseny, annál nagyobb lassulás következhet be. Szélsőséges esetben az árokban is ki lehet kötni, meg az orvosi sátorban, infúzióval a karodban. Remélem, Nagyatádon ellenkezőképpen LESZ!!! Egy rendes pihenőt követően sokszor nézegesd a hátra lévő 284 napban a pulzusmérődet, hogy igazán örömmel érj célba!

rrroka · http://hosszutav.blog.hu 2013.10.16. 06:38:42

@baloo784: velem rendszeresen ugyanez történik 25 fölötti távoknál, jól gondolom, hogy ezen csak hosszúfutásokkal lehet változtatni?

baloo784 2013.10.16. 08:13:58

@rrroka: Egyrészt igen, másrészt nagyon okosan el kell találni a lassú hosszúk, a tempós, még éppen 80% alatt futott edzések, résztávok arányát, helyét az edzések között.

szancsurrr · http://egyensulyt.blog.hu/ 2013.10.16. 10:05:06

@baloo784: Edzésen futottam maratoni tempóval többször is, és a pulzusom 5:45 körüli tempónál mindig 155-160 között volt, most meg már a legelején 10 ütéssel magasabb volt. Ezt még most sem értem. A vágyott időt pedig elég hamar elengedtem, ha ragaszkodtam volna hozzá, akkor nyilván nem tudtam volna végig menni. Egyébként ha nem állok meg akkor, amikor az a futó rosszul lett, 5 perccel gyorsabban érek célba: a moving pace-em 4:16. Minden edzésen pulzusmérővel futok, de most azon kívül, hogy idegesített még véresre is tört, pedig le voltam ragasztva. Ebből az "elrontott" maratonból is sokat lehet tanulni, levontam a tanulságokat. De ezt te tudod a legjobban, mert a te idei ironman-ed sem úgy sikerült, ahogy tervezted. Mondjuk még így is bőven szintidőn belül értem be és nem négykézláb kúsztam be :)

rrroka · http://hosszutav.blog.hu 2013.10.16. 10:35:45

@baloo784: köszi! tegyük fel, hogy sosem tudok két óránál többet szánni futásra, mi lenne jó megoldás, hogy mégse forduljak így fel?

baloo784 2013.10.16. 22:23:31

@rrroka: Szánj rá havonta egyszer időt, hogy legyen 2 óránál tovább tartó futásod, vagy mondj le az ilyesmiről. Esetleg próbálkozhatsz vele így is, de elég jó eséllyel kockáztatod a hasonló fejre állásokat. Persze, egyszer akár bele is találhatsz:)

baloo784 2013.10.16. 22:30:45

@szancsurrr: Az idei nagyatádi versenyemnek a defekttel vége is lett, onnantól az teljesítménytúra volt a kitűzőért:) Nem mondtam, hogy négykézláb értél be, és természetesen amit futottál, az egy vállalható idő. Hajrá!

rrroka · http://hosszutav.blog.hu 2013.10.17. 07:24:18

@baloo784: köszönöm! a havi egy az általában belefér. :)

szancsurrr · http://egyensulyt.blog.hu/ 2013.10.17. 09:01:50

@rrroka: @baloo784: Még mindig nem értem, miért szállt el már az elején a pulzusom? Edzésen is gyakoroltam a versenytempót, így tudom, hogy menyinek kellett volna lennie. Volt több hosszú lassú futásom, ebből 3 db 30 kili felett, résztávoztam is, futottam 80%-on is. Ötlet?

rrroka · http://hosszutav.blog.hu 2013.10.17. 11:32:38

@szancsurrr: én nem értek a pulzushoz, de gondolom stressz, pára, meleg, nap a merkúrban, ufók... :)

szancsurrr · http://egyensulyt.blog.hu/ 2013.10.17. 12:18:11

@rrroka: Tehát csak a merkúr és az ufók miatt lehetett :D

baloo784 2013.10.17. 12:24:57

@szancsurrr: A párás, a korábbi napoknál melegebb időjárás rendesen föl tudja tolni a pulzust. Valamint az is, ha rögtön, az első perctől kezdve versenytempót futsz. Jobb taktika szerintem, ha egy kicsit lemarad az ember az irammenőktől (vagy eleve hátrébb áll, és akkor nincs meg a kísértés, hogy tapadjon rájuk), és az első fél órában összeszed némi hátrányt. Ha igazán jó állapotban vagy, ezt be tudod hozni később. Ha nem, akkor meg a végén mindenképpen jön a lassulás. Az időjárást soha nem szabad figyelmen kívül hagyni.