Egyensúlyt!

"Erőd forrása az egyensúly, avagy a lelki béke. De a békesség nem álmosságot jelent! Békében élni annyit jelent: szövetséget kötsz az erőkkel, ahelyett, hogy harcolnál ellenük." Andrew Matthews

Friss topikok

  • takacsveca93: Én nem nagyon szerettem eddig a smoothiekat, turmixokat, de már egy ideje tesztelgetem, hogy mitől... (2019.04.22. 15:02) Az új életmód eszközei: Turmix
  • Zsuzsa Fekete 112: :) (2016.01.01. 15:47) Üzenet 2017-ből
  • bircaman szerkesztő maxval: S te római vallású vagy? (2015.12.23. 05:36) Boldog Szaturnáliát!
  • városjáró: most komolyan, ha valaki nélkülözni kénytelen, annak minden adományt amely nem megalázó és/vagy ál... (2015.11.20. 00:50) A néni ereje
  • csincsilla72: @Tinman: Ez nem igaz egyszerűen! Enni lehet, csak nem mindegy, hogy mit. Bár valamelyik tanult "ko... (2015.09.17. 15:22) 5 ok, ami miatt nem fogysz az edzéstől

Mindenütt jó?

2014.04.04. 09:45 szancsurrr

581325_10150827849089961_2071777102_n.jpgKuvait, Anglia, USA, Horvátország, Szaúd-Arábia, Brazília. Mi közös ezekben az országokban? Mindenhol beszélnek angolul, kivéve Brazíliát?

Elárulom: ezekben az országokban éltem és dolgoztam. És ezek közül az országok közül az összesben jobban éltem, mint itthon. Nem kicsivel, sokkal. Volt saját autóm. Lakást béreltek nekem. Mivel volt miből, ezért utazgattam, vásároltam és mind ezek mellett még félre is tudtam tenni némi pénzmagot. Hihetetlen nem?

Hazaköltözni mind a kétszer anyagi pofára esés volt.

Először 2007-ben, két év Kuvait és egy év Anglia után döntöttem el, hogy hazajövök. Egy pasi miatt. Aztán persze abból a hatalmas(nak hitt) szerelemből nem lett semmi, de ha már itthon voltam, úgy gondoltam, szerencsét próbálok. Fel is vettek a Pető Intézetbe, konduktornak, ez a szakmám, ezt dolgoztam külföldön is, nagy baj nem lehet. Eleinte piszok lelkes voltam, amit hozzávetőlegesen három hónap kiölt belőlem a rendszer. 90 ezres fizu, de mondták, hogy ne örüljek, mert ez a csodás adórendszer miatt pár hónap múlva 80 ezer lesz. 10 ezer forintnyi kajajegy, amit hó végén általában eladtam, hogy legyen pénzem. Albérlet barátokkal. Második diploma. Három évig bírtam, de csak azért, mert rengeteget voltam kiküldetésben külföldön. Amikor itthon voltam, akkor fordítottam egy irodának, volt, hogy napi 16 órát melóztam, mert a konduktori fizetésből felkopott volna az állam az tuti.

Aztán jött a szuperbruttó, ami miatt a 80 ezres fizetésem 70 ezer lett, elvették a 10 ezer forintnyi kajajegyet is és a kiküldetési díj addigi kedvezményes adóját is megszüntették. Kösszépen Feri, így utólag is.

Ezeken kívül is sok minden összejött. Csalódtam sok mindenkiben. Kilátástalannak láttam mindent. Céltalannak. Elegem volt.

Mennem kellett.

Irány Brazília, mert miért ne? Jó fizu, lakás a tengerparton a seggem alá, heti 4 x 5 óra meló, szubtrópusi éghajlat tél nélkül, este az óceán zajára álomba merülni, megtanulni egy új nyelvet. Volt benne kihívás és ez tetszett.

Aztán két év múlva elmúlt a varázs. Illetve egy év múlva, de a pénz és a szerződésem miatt maradtam. 

2012-ben ismét hazajöttem.

Mindenhol csak egy külföldi voltam. Nem tartoztam igazán sehova. Hiányozott a családom és a barátaim. Honvágyam volt. A nyolc külföldön töltött éve alatt végig, folyamatosan, megszakítás nélkül. 

Azt már kint eldöntöttem, hogy nem akarok többet konduktor lenni. Kiégtem, elfáradtam, meguntam, már nem volt benne kihívás. És nem akartam két diplomával 80 ezer forintért dolgozni, mert megalázónak tartom.

Örülök, hogy találtam normális munkát és van tisztességes fizetésem. De valami mégis hiányzik.

Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem fordul napi szinten a fejemben az, hogy miért is jöttem haza? Ha félre teszem a történet érzelmi oldalát és szigorúan a mocskos anyagiakra koncentrálok azt kell mondjam, hogy hülyeség volt hazajönni. 

Két év Kuvait, egy év Anglia, három év itthon, de leginkább külföldön, két év Brazília, és augusztusban lesz két év újra itthon. Úgy látszik, nálam ez a két év a lélektani határ. Ilyenkor jön rám, hogy menni kéne. Persze most kicsit más a helyzet, mert van ami itt tartson.

De mégis, most megint azt érzem, hogy meguntam. Mennék, pedig meg kéne már végre állni. Vagy állapodni. De nekem kell az új. A más. A különleges. Egy új földrész. Egy új ország. Egy új kultúra. Egy új nyelv.

Egy új kihívás.

Egy ironman.

Ancsur

Egy kattintás és értesülhetsz a friss írásokról::


Tovább az EgyensúlyOM portálra.

A bejegyzés trackback címe:

https://egyensulyt.blog.hu/api/trackback/id/tr665890514

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

azilinha · http://futobarom.blog.hu/ 2014.04.04. 10:23:48

Kicsit ismerős a téma, bár nem pont ebben a formában. Nekem 1 év USA volt és 4 év Brazília, és mindkettőben nagyon jól éreztem magam, és még maradtam volna, ha a sors nem úgy alakítja a dolgokat, hogy el kell jönnöm. Brazíliára azt hittem, végleges otthonom lesz, és amikor hazajöttem, meg voltam róla győződve, hogy rövidesen megyek vissza. Aztán egy pasi-ügy közbe szólt, amiből nagyon boldog házasság lett azóta, és emiatt már nem akarok visszamenni. Azóta megláttam azt is, hogy mennyi hátránya van az ottani életnek, és itt sokminden mennyivel jobb. Már nem akarok elmenni. :-)

Haloperidol 2014.04.04. 12:52:27

En most fogok hazamenni Angliabol 3 ev utan. Orvoskent dolgoztam kint, a fizu 7-8x annyi, mint otthon, normalis fonokok, nincsen halalra dolgoztatas, stb. Mondjuk halapenz otthon sem volt, itt meg nem is volt szuksegem ra...

Csak az a rohadt honvagy. A honvagy, az ne lenne. De majd csak lesz valahogy.

szancsurrr · http://egyensulyt.blog.hu/ 2014.04.04. 13:50:20

@Haloperidol: Gondolom nem volt egyszerű meghozni ezt a döntést. Remélem neked kisebb lesz a sokk, mint nekem. De a jó hír, hogy olyan még nem volt, hogy sehogy se legyen :)

Macropus Rufus 2014.04.04. 18:30:42

"Aztán jött a szuperbruttó, ami miatt a 80 ezres fizetésem 70 ezer lett,"
nem miatta! Az eltőrlése miatt lett a béred kevesebb, ui. addíg ovlt adójóváírás is. Ez utóbbit megszűntették...

Macropus Rufus 2014.04.04. 18:32:38

"Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem fordul napi szinten a fejemben az, hogy miért is jöttem haza?"

namost ha olvasnád azt amit saját magad írtál pár sorral feljebb akkor nem kellene ilyeneken rágódnod. Ezért jöttél haza:
"Mindenhol csak egy külföldi voltam. Nem tartoztam igazán sehova. "

recommented 2014.04.04. 19:05:51

@Macropus Rufus: "namost ha olvasnád azt amit saját magad írtál pár sorral feljebb akkor nem kellene ilyeneken rágódnod. Ezért jöttél haza:
"Mindenhol csak egy külföldi voltam. Nem tartoztam igazán sehova. "

Igen, de nemcsak magadért tartozol felelősséggel, hanem a családodért is, ha már van.
Havi 70-80-90-ből nem lehet családod, mert nem vagy képes eltartani azt.

2012-ben egy kétgyermekes család létminimuma 250000 forint volt, ez 2014-re körülbelül 270-290000 forintra tehető. Ez a létminimum, tehát ez azt jelenti, hogy ennyiből szerény, de még viszonylag elfogadható életet tudtok élni, de ebben már nincs benne semmilyen nagyobb kiadás (pl. lakásra, nyugdíjra spórolni nem tudsz).
Ha te keresel havi 90-et, a férjed/feleséged pedig mondjuk 150-et, ami a magyar viszonyok között már nem rossz pénz, akkor még mindig bőven alatta vagytok. És ha papától-mamától nem örököltetek lakást, akkor még valahogy az is kellene, vagy fizetni havonta a bérleti díjat, ami két gyereknél ebből egészen egyszerűen nem jön ki.

Valóban, maradhatsz is. De ha versenyképes munkád van, ami itthon abszolút nincs megbecsülve, akkor vajon bevállalod azt, hogy a gyerekeid szegénységben fognak felnőni? Hogy eleve hátrányból indulnak az anyagi helyzetük miatt? Hogy nem lesz pénzed támogatni a továbbtanulásukat? Nem biztos. Ha eközben bárhol máshol normális polgári életet tudsz élni úgy, hogy a gyerekeidnek van lehetősége az érvényesülésre és a kiteljesedésre, és nem dől el már óvodás korukban, hogy bérrabszolgák lesznek, akkor bizony felelőtlenség maradni. Még akkor is, ha neked esetleg lelkileg rosszabb lesz. Ez is számít.

Itthon jelenleg luxus gyereket vállalni, ha nem keresel nagyon jól. Gyerek nélkül élni pedig (szerintem)perverz dolog, értelmetlen az életed. Értelmetlenebb, mintha valahol máshol élnél honvággyal küszködve ugyan, de a saját családoddal.

Koholmány 2014.04.04. 20:48:33

Szerintem ez a tipikus "semmi sem elég jó" esete. Ha van pénz, akkor más a baj, ha nincs pénz akkor meg az.

Andrea Kutvölgyi 2014.04.04. 21:22:25

Hazudnèk ha azt mondanàm,hogy nem fordul meg a fejemben napi szinten az,hogy menni kène.....a 3 tesómból 2 màr règóta külföldön èl,az 1 mèg itthon lèvő kèszülődik.Nem akarom őt is èvente 2x,3x làtni.

PettyCicuk · http://pettycicuk.blogspot.hu/ 2014.04.05. 06:41:38

Nem tudok összehozni egy épkézláb házibulit, mert az összes barátnőm külföldön van: Anglia, Hollandia, Svédország, USA, Spanyolország, Szlovákia...magányos hely lett ez a Magyarország számomra, mert akik igazán jó barátnőim voltak, akik annyira talpraesettek, mint én és tettre készek azok már nem ebben az országban élnek. Aztán lettek új ismerősök, új barátok és írnak ilyen "menni kéne, menni kéne, menni kéne..." posztokat... :)

Én soha nem éreztem még honvágyat, bár én mindig tudtam, hogy hazajövök.
Most menni fogunk valószínűleg ismét, de ez majd 6-a után kiderül.
Épp azt az álmom dédelgetem, hogy elhelyezkedek a spanyol egészségügyben. :)

szancsurrr · http://egyensulyt.blog.hu/ 2014.04.05. 07:44:48

@Koholmány: A tipikus semmi sem elég jó esete az, amikor valaki a kanapén fetrengve a TV előtt sír, hogy szar az élete.
süti beállítások módosítása