Reggelente az uszodából kilépve, bringámra pattanva többször tapasztaltam, hogy a buszmegállóban álló szürke, unott emberek nagyon megbámulnak. Az arcukról azt olvasom le, hogy De jó neki! Bezzeg Ő megteheti! Bezzeg Neki van ideje! Irigyeknek tűnnek, mert a napomat mozgással kezdem. Ezt nem csak az uszodánál tapasztaltam, ugyan úgy megfigyeltem már ezt bringázás vagy futás közben is.
Irigykednek! Irigykednek, mert ők nem tehetik meg. De miért?! Bizony ők is vágynak arra, hogy mozogjanak, csak nem tudják, hogy hol és hogyan kezdjék el.
Régebben, mikor nem mozogtam (eszembe se jutott megmozdulni), akkor bizony én is többször zöldültem az irigységtől. Azért, hogy nekik hogyan lehet ennyi idejük magukra, hogy lehet ennyi idejük, hogy eljárjanak néhányszor, vagy heti többször is mozogni... Irigykedtem, mert én nem tehettem meg. Vágytam a mozgásra. Elég hosszú időnek kellett ahhoz eltelnie mire felismertem azt a tényt, hogy én miért nem tehetem meg, hogy miért nem mozoghatok. Az ok pedig az volt, hogy főiskolásként úgy gondoltam, hogy semmire sincs időm. Rengeteg gyakorlat, előadás, beadandó között nincs időm mozogni. Minden nap keményen tanulnom kellett. (hehe persze...) Vagyis az időm nagy részét, azaz napi több órát azzal töltöttem, hogy a közösségi oldalakon azt néztem, hogy ki-mikor-mit posztol, illetve rengeteg érdekfeszítő, kihagyhatatlan, üres, semmitmondó sorozatot néztem.
Mire sokadszorra felismertem az okot és tettem is az ügy érdekében nagyjából két évnek kellett eltelnie az előző sporthullám vége óta. Ezalatt megint felcsúszott rám még az addigiakhoz nagyjából 10-12 kg, amit a tespedésnek és a sok rágcsának köszönhetek. A legutolsó felismerés nagyjából két-két és fél éve történt. Remélem még sokáig ki fog tartani a lendület. Igyekszem az érdeklődést még sokáig fent tartani újabb célok kitűzésével! Remélem Te előbb felismered az okot, megtalálod azt az utat, amire rálépve tudsz változtatni az eddigi szokásaidon!
Megtanultam újra azt, hogy
- bizony jól is be tudom osztani az időmet.
- a mozogás jó.
- a nap nem akkor kezdődik amikor a munka/vagy az előadás.
- a mozgás fontosabb bármely brazil szappanoperánál.
- a tv nem sokat tesz hozzá az életemhez.
- a barátokkal mozogni extra löketet ad a folytatáshoz.
- a mozgás mellékhatásaként rengeteg ismerőst és néhány igaz barátot is lehet szerezni.
- a mozgás mellékhatásaként leadtam néhány zavaró kilót, az erőnlétem jobb lett, fittebbé váltam.
Ha elképzeled milyen lenne az, ha tiéd lenne a vágyakozás tárgya, azaz a mozgás öröme, akkor könnyebb lesz elérni. Könnyebben el tudsz indulni az úton! Ha teszel érte, el tudod érni a most még elérhetetlent!