Egyensúlyt!

"Erőd forrása az egyensúly, avagy a lelki béke. De a békesség nem álmosságot jelent! Békében élni annyit jelent: szövetséget kötsz az erőkkel, ahelyett, hogy harcolnál ellenük." Andrew Matthews

Friss topikok

  • takacsveca93: Én nem nagyon szerettem eddig a smoothiekat, turmixokat, de már egy ideje tesztelgetem, hogy mitől... (2019.04.22. 15:02) Az új életmód eszközei: Turmix
  • Zsuzsa Fekete 112: :) (2016.01.01. 15:47) Üzenet 2017-ből
  • bircaman szerkesztő maxval: S te római vallású vagy? (2015.12.23. 05:36) Boldog Szaturnáliát!
  • városjáró: most komolyan, ha valaki nélkülözni kénytelen, annak minden adományt amely nem megalázó és/vagy ál... (2015.11.20. 00:50) A néni ereje
  • csincsilla72: @Tinman: Ez nem igaz egyszerűen! Enni lehet, csak nem mindegy, hogy mit. Bár valamelyik tanult "ko... (2015.09.17. 15:22) 5 ok, ami miatt nem fogysz az edzéstől

Tulajdonképpen mit is szeretnék?!

2015.03.31. 17:10 sszilvi

Január.

Körülnézek az ismerőseim közt és azt látom, hogy mind intelligensek, helyesek, kedvesek, mégis sok köztük az egyedülálló. Keresünk, kutatunk, tervezgetünk, vágyunk a párkapcsolatra. Míg egy nap végre jön valaki, akit mint egy ruhát felpróbálunk és nézegetjük magunkat a tükrünkben: jó ő nekünk, tetszünk magunknak mellette, illünk egymáshoz?
Mostanában sokat gondolkodom azon vajon hol a határ. Feltettük azt a lécet túl magasra vagy mégis mi csináljuk jól? Tudatosság vagy boldog tudatlanság? Melyik a jobb?

Az egyszerűnek tűnő kapcsolatok vajon tényleg olyan egyszerűek? Vagy csak figyelmen kívül hagyják, hogy az a bizonyos ruha itt-ott szorít, hosszú a szára, idővel kopik a színe és az anyag minősége is minden mosás alkalmával gyengül?
És ha látjuk is, de annyira szeretjük azt a ruhát, hogy nem tudunk megválni tőle? Mindenki szekrényében lapulnak régi holmik, vajon a régi párkapcsolatok is ilyenek? Volt idő, mikor dögösen állt rajtunk, ezért nincs szívünk kidobni. Tartogatjuk a padláson évtizedeken át. Miért is? Pedig tökéletesen tisztában vagyunk vele, hogy már soha többé nem vesszük fel őket.

És mi van azokkal a darabokkal, amik sosem jöttek ránk, csak fizettünk értük, mert elsőre beleszerettünk és próbáltuk elhitetni magunkkal, hogy egy nap az is biztos jó lesz?

És mit tegyünk, ha mégis zavar a tökéletlenség? Megpróbáljunk tudomást sem venni róla? Dolgozzunk rajta, bevegyünk az anyagból, megigazítsuk, feldobjuk egy-két kiegészítővel? Vagy csak tegyük vissza a vállfára, hátha másnak pont jó lesz?

És ha tényleg szeretjük? Minden tökéletlenségével együtt? Még ha viccesen is áll rajtunk?

Kíváncsi lennék hányan őszinték magukhoz. Ki meri bevallani magának, hogy szeretne egy csinosabb, kényelmesebb, sportosabb vagy dögösebb ruhatárat. És kik érzik igazán jól magukat a bőrükben.

Akik kényesek és túl sokat válogatnak? Listákat és megrendeléseket írnak a külső és belső tulajdonságokról, hogy pontosan mit is szeretnének. Számít az egyedi tervezés, a passzentos darab? Megtervezi és összeállítja majd a kollekciót egy nap valaki? Addig mi legyen? Mit hordjanak?
Ők finnyásak vagy igényesek és türelmesek?
A többiek pedig megalkuvók vagy csak egyszerűbben boldogok?

Március.
Én döntöttem. Leadom a megrendelést az egyedi darabra!

Szilvi

 

Egy kattintás és értesülhetsz a friss írásokról::


Tovább az EgyensúlyOM portálra.

A bejegyzés trackback címe:

https://egyensulyt.blog.hu/api/trackback/id/tr187323962

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

PettyCicuk · http://pettycicuk.blogspot.hu/ 2015.03.31. 22:27:06

Ez szenzacios iras! Elgondolkodtato! :)
süti beállítások módosítása