Ott állt a lény az út jobb oldalén
Egy sárga szalonna szottyadt tomporán
A szürke úton csak fulladt várakozón
A hízás felé félúton
Az őszi napfény bágyadtan virult
Az őszi hurka szép szemére hullt
Sok izzadtság folyt, hogy honnan, nem tudom
A hízás felé félúton
Megszólítottam, bár nehéz volt szívem
Földvár felé ha eljön, elviszem
Nem válaszolt, csak nézett sóvárgón
A hízás felé félúton
Vártam egy percet, vagy annyit sem talán
És mérgelődtem, tán lusta ez a lény
Még egyszer szóltam: Ha nem jön, itthagyom
A hízás felé félúton
Csak állt ott némán, s nem fordultam felé
Az őszi izzadtság felragyogott szemén
Egy zsírcsepp gördült az arcán csillogón
A hízás felé félúton
Nem kértem többször, hisz' vártak már reám
A földvári vitaminbár ócska pultjánál
Otthagytam őt, és mást is, jól tudom
A hízás felé félúton
Azóta nézem az út jobb oldalát
Talán még egyszer meglátom ezt a lényt
Ha megtalálom, megvigasztalom
A hízás felé félúton
Ha megtalálom, megvigasztalom
Az egyensúly felé félúton
