Egy pár napja nagyon megtisztelő felkérést kaptunk, ugyanis hozzánk is eljutott a bloggerek vándordíja, a Liebster Award. Ezt a díjat a bloggerek adják egymásnak, saját kedvenc, elismerésre méltó írójuknak. Minket a Hanchee fut blog szerzője talált érdemesnek erre az elismerésre. Hanchee (és a férje) egyébként család és gyermek mellett űzik elég komolyan az ultrafutást, idén mind a ketten egyéniben teljesítették az Ultrabalatont. Na, ez a nem semmi! Ez úton is köszönjük a felkérést.

A díjat sok szeretettel szeretnénk továbbítani DK Gergőnek, alias Dagadt Köcsögnek.

A díjjal jár néhány kérdés, amit a felkérő tesz fel a díjazottnak. A mi kérdéseink Gergőhöz:

Mi a célod a köréd szerveződött közösséggel? Gondoltad volna az elején, hogy ekkorára nő a DK?

Rengeteget fejlődtél és fogytál. Most már maratonokat futsz és irigylésre méltó eredményeid vannak. Hogyan tudod hatékonyan kommunikálni a még a kezdő és túlsúlyos futóknak azt, hogy tartsák be a fokozatosság elvét? 

Hogyan látod magadat és a közösséget öt év múlva?

Mi a következő kérdéseket kaptuk Hancheetól:

Mi a célotok a bloggal, miért tartjátok fontosnak, hogy segítsetek másoknak az életmódváltásban, az egyensúly megtalálásában?

Zoli: A bloggal, a rádióval, a közös eseményekkel, futásokkal, meditációkkal azokhoz szeretnék szólni, akik törekszenek az egyensúly elérésére. Hiszen terheket mindenki cipel, legyen szó testi, vagy lelki nehézségről. Életünk egyik fő célja, hogy ezeket a kibillent állapotokat egyensúlyba hozzuk és életünk minden területén a megfelelő irányba haladjunk. Ehhez a csodálatos úthoz szeretnénk tanácsokat és kapaszkodót nyújtani.

Vanda: Elég hosszú utat jártunk be mindannyian, hogy az életünkben egyensúlyra leljünk. Saját tapasztalataink megosztásával szeretnénk azoknak kapaszkodót nyújtani, akik az úton való elindulást fontolgatják, vagy azoknak, akik már elindultak az élethosszig tartó úton.

Ancsur: A fokozatosság elve az egyik legfontosabb elem, nem csak a sport, hanem az élet minden területén. Mivel sajnos rengetegen járnak elől rossz példával, fontosnak tartom azt, hogy ez az elv minél nagyobb hangsúlyt kapjon. Én magam is belefutottam már súlyos sérülésbe és durva balesetbe a miatt, hogy nem tartottam tiszteletben a saját határaimat. Saját tapasztalataimat felhasználva arra törekszek, hogy segítsek  az egyensúly megtalálásában másoknak, lelki és testi sérülés nélkül. 

Mit tartotok a legnagyobb sikereteknek?

Zoli: Sokkal inkább egyensúlyban vagyok, mint korábban. Érzem a folyamatos fejlődést, ez pedig nagyon jó dolog. A csapatban, a blogon mindig nagy siker, amikor visszajelzéseket kapunk a munkánkról. Legyen szó egy egyszerű köszönömről, egy jól sikerült közösségi alkalomról, egy címlapos kiemelésről, vagy akár erről a megtisztelő kedvenc díjról. Legnagyobb sikernek talán azt érzem, hogy azzal az életmódváltó módszerrel, amit képviselünk, többeknek is sikerült már számos jó élményt elérnie.

Vanda: A csapatunkat tartom a legnagyobb sikernek. Örömmel tölt el az, hogy egyre több lelkes tagunk van nem csak a cyber világban,  hanem a futásokon és a meditációkon is.

Ancsur: Rengeteg pozitív visszajelzést kapunk az olvasóinktól, ez pedig lendületet és motivációt ad, hiszen éppen ezért csináljuk. A blog és a rádió népszerűsége folyamatosan nő, ami azt jelenti, hogy egyre több emberhez jut el az üzenetünk. Egy köszönő levél az első 5 kilométer lefutásáról például mindig hatalmas öröm.

Ti hogyan találtátok meg a saját egyensúlyotokat?

Zoli: Az egyensúlyomat folyamatosan keresem. Törekszem rá, próbálok egyre tudatosabban élni. A cél a szelíd gyógyítás és gyógyulás a test, lélek és szellem egyensúlya által. Azaz sport, mint rekreáció, gyógyító mozgás, meditációk, sok-sok lelki munka, egészséges táplálkozás és stresszmentes élet. Úgy gondolom, hogy ez az út előbb-utóbb elvezet az egyensúlyom állapotába.

Vanda: Az egyensúly megtalálása nem egyszerű. Ha valaki megtalálja, sem biztos, hogy mindig magáénak tudhatja. Ezzel így vagyok én is. Törekszem az egyensúlyra, ami nem tűnik mindig egyszerű feladatnak. Úgy hiszem, hogy megfelelő környezetben egyszerűbb megtartani azt. 

Ancsur: Én még keresem, de úgy érzem, jó úton vagyok. Az biztos, hogy ez az Út kihívásokkal teli, hiszen az élet minden területét össze kell egyeztetni ahhoz, hogy elmondhassuk, hogy harmóniában vagyunk saját magunkkal és a világgal.