Sokat gondolkoztam... az elmúlt pár nap főleg a befelé fordulásról szólt...magamhoz képest keveset beszéltem. Próbáltam kifelé nem mutatni, de belül hatalmas harcok dúlnak/dúltak. Bizonytalanságot érzek.
Írhatnék sok okosságot a maraton előtti hét futásairól, a tészaparty(k)ról... sok mindenről, de nem teszem. Azok rettentően eltörpülnek az mellett, amit érzek...
Nem tudom ki hogy van vele, de a vasárnapi futás gondolatától görcsbe rándul a gyomrom, úgy érzem forog körülöttem a világ. Olyan érzésem van, hogy történnek mellettem az események, de mégsem vagyok a részesük... Mindenhol csak a vasárnapot látom, bizonytalanságot érzek. Tudom, hogy kell ez nekem, de eddig olyan távolinak és elérhetetlennek tűnt, most pedig itt van egy karnyújtásnyira, és ez az ami megrémiszt. Soha nem rettegtem ennyire semmitől... soha...
Fejben dől el...úgy érzem, hogy meg tudom csinálni! Meg akarom csinálni! Meg fogom csinálni! A felkészülés elején komoly időterv lebegett a szemem előtt. Ma már csak a teljesítés a cél. Hogy miért engedtem el ez időt? Ki szeretne az első maratonján azon görcsölni, hogy most akkor néhány másodperccel gyorsabb kilométereket KELL, hogy fussak, hogy meglegyen az álomidő? Hát köszönöm, én ezt most kihagynám. Első maratonomat fogom futni, teljesen mindegy mit fog mutatni az óra, így is úgy is pb-t fogok futni :) Minden percét élvezni szeretném, gyönyörködni szeretnék Budapestben, nem pedig az órám számlapjában. Végig szeretném gondolni az eddigi futásaimat, nem pedig fejben számolgatni azt, hogy éppen hány perces ezreket megyek, hány kilométer/órával futok. Köszönöm ebből én most nem kérek.
Úgy érzem mindent megtettem. Magamhoz képest sokat futottam, sok hosszút. Úgy érzem, hogy fejben erős vagyok. Úgy érzem, hogy jó formában vagyok.
Abban egészen biztos vagyok, hogy holnap 42.195 méternyi testi és lelki utazáson fogok részt venni. Biztos, hogy a családom és a barátaim is ott fognak lenni, még ha csak lélekben is, de ott lesznek.
Tudom, hogy valami fantasztikus fog holnap történni és itt Budapesten, itt Magyarországon!
Hogy vagytok? Hogy telik az utolsó nap? Küldjétek holnap a csí-t! :)