Vanda tegnapi írása kapcsán álljon itt tanulságként egy olyan történet, ami napra pontosan 12 évvel ezelőtt történt.
Azon a napon ez került az adatlapomra:
Abban az évben Németországban tanultam. Az ottani szokásoknak megfelelően február elején kaptunk egy két hétig tartó síszünetet. Remek alkalom volt hazautazni egy kis időre, a külföldi életmód mellett erre igen ritkán van lehetőség.
A szünet utolsó napja volt, másnap készültem vissza Németországba. Elkészült az új szemüvegem, elgurultunk érte bringával a tőlünk alig 10 percre lévő optikába. Nem volt nagy út, eszembe sem jutott, hogy bármilyen veszélyt is rejtegethet. Akkor már 10 éve bringáztam, a gyerekkorom szinte minden délutánját bringán töltöttem.
A házunk bejáratától néhány méterre hirtelen azt éreztem, hogy az esés közepén vagyok, majd nagyon elkezdett zúgni a fejem. Szürke foltokat láttam, a fejemet pedig olyan hangok töltötték ki üvöltő erősséggel, mint amikor a rádió elhangolódik az állomásról. Elkezdtem kiabálni, hogy bajban vagyok, segítséget kérek. Azaz úgy éreztem, hogy kiabálok, de az utólag elmondottak alapján egy csak egy kis motyogás volt az eszméletlen állapot előtt.
A következő, amire emlékszem, az az, hogy támogatnak be a mentőbe. Körülöttem a síró húgomat és a letört pedállal a földön heverő biciklimet láttam.
Kiderült, hogy a pedál hajtókarja hibás volt, volt benne egy igen nagy repedés. Ahogy állva tekertem, egyszerűen kettétört. Olyasmi volt, mint egy fáradásos törés, azonban mégsem lehetett az, mert alig fél évvel azelőtt vettem. A külföldi hónapok alatt pedig a tárolóban állt mozdulatlanul a bringa.
Valahogy így nézett ki:
Lassan, állva tekertem és valószínűleg a szokásosnál nagyobbat nyomhattam a pedálra. Álló helyzetben a súlyunk döntő része a lábakon keresztül a pedálra nehezedik. Ha ülve tekerés közben történik ez, van némi esélyünk az egyensúly megtartására. A pedálokon állva viszont ez azt jelentette, hogy hirtelen megszűnt a támasz alattam és eldőltem oldalra, mint egy zsák krumpli. A fejem pedig két méterről magasra egyenesen az aszfaltra koppant.
Szerencsém volt, "mindössze" egy erősebb agyrázkódás lett a vége. 3 kórházban töltött nap következett. Amíg bent voltam, illetve a következő hetekben a következő vizsgálatok és laborok voltak:
- - Érzőkör vizsgálata
- - Koordinatio vizsgálata
- - Izom-funkció vizsgálat a teljes testen
- - Memória és figyelmi funkciók vizsgálata
- - Reflexvizsgálatok
- - Perifériás idegrendszer vizsgálata
- - Agyidegek vizsgálata
- - Vegetativ idegrendszer vizsgálata
- - Prothrombin meghatározása
- - Nátrium meghatározása
- - Kreatinin meghatározása szérumban
- - Glukóz meghatározása vérben
- - Kálium meghatározása
- - Karbamid meghatározása szérumban
- - Vérkép, aut. III. (Vkép.II. és fvs differenciálás)
- - Koponya felvétel, kétirányú
- - Laboratóriumi vércsoport meghatározás
- - Ellenanyag szürés (papain LISS coombs)
- - Standard EEG
- - EEG mennyiségi statisztikai elemzéssel
- - Vizelet vizsgálat, üledék nélkül
- - Koleszterin (összes) meghatározása
- - Vérvétel (zárt rendszerű)
- - Glukóz meghatározása vérben
- - Vizelet üledék vizsgálat
- - Trigliceridek meghatározása
- - Karbamid meghatározása szérumban
- - Vérkép, aut. IV. (Vkép.III. és 5 fvs paraméter)
- - Kreatinin meghatározása szérumban
- - Húgysav meghatározása
- - Vvt süllyedés sebesség meghatározása
- - Vérvétel (zárt rendszerű)
Nyomtak, húztak, mindenféle zúgó-búgó gépeket kötöttek rám. Mindezt egy egyszerű fejreállás miatt.
Amikor legközelebb kerékpárra ültem, az első utam a boltba vezetett, ahol vettem egy bukósisakot. Azóta amikor csak tehetem, sisakban tekerek. Bár az utóbbi időben eléggé elkanászodtam és hanyagoltam a dolgot, most, hogy ismét előkerült ez a sztori, újra hordani fogom a sisakot.
Ezt a történetet azért is osztottam meg veletek, hogy lássátok, a kerékpár veszélyes üzem. A veszély nem feltétlenül külső tényezőből, vagy másik közlekedő viselkedéséből ered. Bármikor előfordulhat olyan váratlan körülmény, amire korábban nem is gondoltunk volna. Akár egy ilyen egyszerű műszaki hiba. A sérülés pedig igen komoly is lehet.
Az útvonal kiválasztásával, a megfelelő viselkedéssel és körültekintéssel a legtöbb esetben minimalizálhatjuk a kockázatot. Azt viszont ne felejtsük el, hogy az emberi test jóval puhább és sérülékenyebb, mint a körülöttünk lévő tereptárgyak legtöbbje.
Sisak, vagy nem sisak? Ezt mindenkinek magának kell eldöntenie. Ha engem kérdeznétek, azt mondanám, hogy igen, érdemes felvenni.
Zoli
// Ha benneteket is érdekel, hogy korábban milyen vizsgálatokat végeztek el, az Ügyfélkapun belépve keressétek a Szolgáltatások menüpont alatt a Társadalombiztosítási egyéni számlát. Ezen belül lesz a betegéletút, ahol minden ilyen információt megtaláltok.