Sokáig rendszeresen ittam különböző bolti üdítőitalokat. Szénsavas dolgok, gyümölcslé, energiaital. Egyáltalán nem érdekelt, hogy mi van benne, ez az egész terület nem volt tudatos a mindennapokban.

A hűtőben szinte mindig volt kóla és gyümölcslé. Heti 1 üveg a fekete nedűből és 2-3 naponta egy-egy doboz egyéb lónyál. Amikor elkezdtem ébredezni és rájöttem, hogy mennyi szemetet termelek magamba, következő lépésként elkezdtem 100 %-os dolgokat vásárolni. Később persze megtanultam, hogy az, hogy "100 %-os sűrítményből készült", még önmagában szinte semmit sem jelent, de ezt akkor még nem tudtam.

Volt egy időszak, amikor az energiaitalt ipari mennyiségben fogyasztottam. A pesti nappalis egyetem mellett hétvégenként Miskolcon tanultam. Nagyon sűrű időszak volt, a suli mellett millió más dolgot is csináltam. Aludni kevés idő jutott, állandó fáradtságot toltam magam előtt. Rendszeresen úgy készültem a szombati előadásra, hogy az egyetem melletti szupermarketben vettem fél karton energiaitalt. 12 dobozzal, szigorúan a legolcsóbból. Ez rendszerint el is fogyott napközben. A vasárnapi program ugyanez. Van valahol egy fotó a gépemen, a könyvtárrengeteg mélyén, ahol egy méretes bőrönd látható, tele energiaitallal. Akkor jó bulinak tűnt.

Amikor pedig néha-néha teát ittam, mindig előkerült a cukor is. Persze evőkanállal, mint a nagyok. Hozzá fél deci ipari citromlé. Nem kimondottan teljes kiőrlésű, bio, öko, organikus, paleo.

Vizet szinte egyáltalán nem ittam. Ha mégis, szigorúan palackozott ásványvizet. Az, hogy ez mennyire indokolt, vagy egészséges és mennyi szemetet termelek ezzel, nem igazán érdekelt. Nem tudatosan nem érdekelt, hanem egyáltalán nem is gondoltam rá. Ez az életmód volt az alapvetés, amit évek óta követtem.

Amikor ráébredtem, hogy mennyi marhaságot csinálok és megtettem az első tétova lépéseket az élhetőbb életmód felé, a folyadékpótlás volt az egyik első terület, amin változtattam. Kidobáltam a dobozos, üveges vacakokat. Gyűlt a zsákban a cukor, műanyag citromlé, bontatlan cukros borzalmak seregei.

Bár ez a poszt alapvetően a teázásról szól, jobbnak láttam leírni az előzményeket is. Hiszen nem mindenki úgy születik, hogy egészségesen él és tudatosan  táplálkozik.

Mihelyt megszabadultam minden szörnyecskétől, rájöttem, hogy az ízfokozók és cukor nélküli világ elsőre hihetetlenül sivár és ízetlen. Annyira hozzá voltam szokva ahhoz, hogy elöntenek az intenzív ízek, hogy hirtelen semmi sem ízlett. Apró lépésekben kellett újra felépíteni az ízlésemet. Így találtam rá a teára.

Elsőként tisztázzuk, hogy mi a különbség a tea és a tea között. Klasszikus értelemben a tea, mint ital a teacserje (jellemzően szárított) leveleiből vagy rügyeiből készült főzet. Tágabban nézve teának szoktuk mondani azokat a főzeteket, amik tealevelek helyett más, szárított növényekből, gyógynövényekből, fűszerekből, vagy gyümölcsökből készültek.

Vegyük észre, hogy a definícióból hiányzik néhány, a boltban kapható termékek jellemző összetevője. Gondolok itt az aromákra, színezékekre, ízfokozókra és egyéb, az élményt növelni hivatott műanyagra.

A különböző típusú teák nem csak az ízélményben különböznek. Számos élettani és egyéb hatásuk is van, azaz érdemes némi tudatossággal belevágni az új típusok felfedezésébe. Egyszer nekem is volt kellemetlen tapasztalatom a hirtelen lelkesedés miatt. EU alapismeretek vizsgára készültem, hiányzott a szokásos pörgés, akkor még úgy gondoltam, hogy csak az energiaital tuningolása után tudok hatékonyan tanulni. Beviharzottam a boltba és vettem egy nagy adag mate (esetleg maté, máta) levelet. Annyit tudtam róla, hogy kitűnő élénkítő. Azt már nem, hogy nagy mennyiségben igen erős hashajtó is lehet. Nagy lendülettel megittam belőle több mint két literrel. Igen hamar megtapasztaltam, hogy a wc-n ülve is lehet órákon át tanulni.

Na de nézzük meg, hogy első körben miből is érdemes választani:

Fekete tea

Itthon a legelterjedtebb a fekete tea. A teacserje leszedett levelei a feldolgozás során jelentős oxidációs folyamaton mennek keresztül. Az íze ezáltal karakteresebb lesz, mint a zöld teáé. A jótékony hatásai is gyengébbek lesznek, emiatt vannak, akik egyáltalán nem fogyasztják. Nekem nincs vele bajom, gyakran szoktam inni, valahogy közelebb áll hozzám az íze. Serkentő és baktériumölő hatású, segít megakadályozni a fogszuvasodást, kellemetlen szájszagot, sőt, akár a daganatos sejtek kialakulását is megelőzheti. Stresszoldó hatásának köszönhetően a keringési rendszerünket és a szívünket is támogatja. Ha a kelleténél tovább áztatjuk, nagyon csersavassá válik, ami nem csak a brit tudósok szerint okozhat kellemetlen dolgokat. Ízesítve is nagyon finom, talán a legismertebb típusa a bergamottolajjal megbolondított Earl Grey. Ha eddig csak filteres, aromás változatban próbáltuk a fekete teát, érdemes elmenni egy szaküzletbe és venni egy csomag igazi szálas teát. Az ízélmény nagyságrendekkel jobb lesz.

100 °C-os vízben áztassuk 3-5 percig, az ízesített keverékeket pedig 2,5-3 percig.

Zöld tea

A zöld tea minimális oxidáción megy keresztül, nem fermentálják, az íze fanyarabb. Ázsiában nagyon népszerű, de itthon is egyre kedveltebb. A hatásai hasonlóak, mint a fekete testvérének, viszont sokak szerint jóval hatékonyabb a gyógyító ereje. Ennek is millió fajtája van, első körben érdemes valami egyszerűbb típussal kezdeni. Olyan ez, mint a bor. Ha egyből valamilyen különlegességgel kezdünk, nem fogjuk tudni értékelni, nem lesz mihez viszonyítani.

A zöld teát 70-80 °C-os vízben áztassuk 1-3 percen át. Semmiképpen se öntsünk rá lobogó vizet és ne felejtsük benne 5-10-30 percig a filtert, mert az eredmény keserű, savas ihatatlan vacak lesz.

Fehér tea

Ha már összebarátkoztunk az igazi fekete és zöld teával, jöhet a fehér tea. Az íze sokkal kifinomultabb, árnyaltabb, mint az erősebb fajtáké, ezért érdemes csak némi rutinnal belevágni. Alapanyaga a teabimbó és esetenként a bimbó alatt első levél. Mindössze az év két napján szüretelik. Régen a császárok kiváltsága volt hozzájutni, ezért is nevezik bizonyos típusait imperialnak. Szigorúan kézzel szedik, a gépek nem eléggé kifinomultak ehhez a művelethez, megsértenék az érzékeny leveleket. Az íze kevésbé karakteres, kissé gyümölcsös, lágy aromájú. A rendkívül magas antioxidáns tartalmának köszönhetően gátolja a sejtek öregedését. Szinte az összes szervünket támogatja valamilyen formában, sőt, a súlycsökkentést is elősegíti.

Ooolong tea

A fehér tea számos tulajdonságában hasonlít az Oolong teához, azonban nem ugyanaz. Az Oolongot félig fermentálják, karakterében inkább a zöld és a fekete tea között van, annak ellenére, hogy számos elegáns és gyümölcsös jellege közelíti a fehérhez. Sok helyen hivatkoznak rá sárga teaként, azonban bizonyos források szerint a kettő nem ugyanaz.

Most viszont zárul mára Zoli mókatára. Amiről a későbbiekben lesz még bővebben is szó: egyéb növények főzetei, gyógynövényfőzetek, gyümölcsteák, teakeverékek. Az elkészítés módjai, tanácsok a tea fogyasztásához és némi teázós zene. Ha pedig szeretnénk olyan mélységekbe látogatni, mint amilyen lehetőségei például a bor világának is vannak, megismerkedhetünk olyan csoda dolgokkal is, mint az Orange Pekoe, vagy az FTGFOP. A tea végtelen lehetőséget nyújt a felfedezésre. Ha pedig kalandozni indulunk az ízek világába, olyan irányba induljunk, ami szelíd, finom és az egészségünket támogatja. Felejtsük el az édesített üdítőket, ez sokkal érdekesebb, nem hiába isszák több ezer éve.

 Zoli