Mert csillog valami ott, a pánik és a félelem túloldalán.
Egy gyönyörű rubin vár:
Az életed.
Egy egyszerű mosoly, könnycsepp, egy korsó hideg sör, a barátaid és a családod, a szenvedélyeid és inspirációid, a legmélyebb érzéseid, a szíved, egy ölelés, egy hatalmas, mélyről jövő nevetés.
Igen, az életed.
Ott van, vár rád, a félelem túloldalán.
Hogyan juthatsz el oda?
Nincsenek rövidítések.
A félelem egy csúszda, egy út, egy nehéz hajó, egy csipkézett hegygerinc.
Az útról szól, azért készült, hogy haladjunk és kalandozzunk rajta, benne.
Emlékezz, nincsenek rövidítések.
Át kell haladnunk a félelemmel teli gondolatok gonosz, tüskés útjain.
Át kell hajóznunk a kavargó szorongás tajtékzó tengerén.
Fel kell állnunk, hogy megragadjunk egy íjat és a nyilat, amivel megküzdünk saját magunkkal.
Itt az idő, most.
Hogy elkezdd az oly régóta várt utazást.
Fogd meg a kezed és szorítsd meg finoman.
Menj a harcos útján.
Erre születtél.
Tudod, hogyan csináld.
Ezerszer epedtél már érte.
Végy egy mély levegőt, fújd magasra az ádáz belső lángokat.
A lelkedből élet fakad, ami megvilágítja az utadat.
Kuporodj le és kússz át a félelmeiden.
Nem lesz könnyű.
Verejték.
Szitkok.
Morgás.
Vér.
Kiáltás.
Szorítsd össze a fogaidat és haladj át a csalóka szegleteken és félelmetes fordulókon.
Nem lesz kényelmes.
A kényelmetlenség azonban csak erősíthet, megállítani nem tud.
Gyerünk.
Mert a félelem véget ér.
A pánik véget ér.
A szorongás véget ér.
A saját hősünkké kell válnunk, hogy ráleljünk a dicső végre.
Végül, a félelem mindössze egy érzés - az érzések, különösen a nehezek - a legmulandóbbak mind közül.
Emlékezz erre, tarts ki, hamar meglátod a túloldalt.
Lépj a fényre.
Ez a te fényed.
Mosolyogj, ahogy a nap tiszta, erős sugarai végigsimítják az összes, tökéletesen hibás pórusodat.
Ragyogsz! Látod?
Ez az életed.
Ez vagy te.
Ez a fény, ez a szeretet, ez a szépség.
Mind itt volt már eddig is.
Te is itt voltál már eddig is.
És igen, itt van a félelem is.
Lesz még fájdalom, aggodalom, sérülés és szív is fog még megszakadni.
Ezek azonban olyan hajók, amik mind ugyanoda visznek vissza.
Mind hozzád vezetnek el.
Gyűjtsd össze az erődet és járj a harcos útján.
És soha ne felejtsd el, mi vár a félelem túloldalán.
Egy hatalmas tisztás vár
Teli csodás vadvirágokkal
Ahol táncolhatsz
A széllel szaladhatsz
És sütkérezhetsz
A szabadságban
Olyan jó lesz
Hogy
Kurvára
Nem is
Hinnéd el.
Ez
Mind
Rajtad
Múlik.
