Gélek, tabletták, energiaszeletek, kenőcsök, italok. Az edzés és verseny közben fogyasztható táplálékkiegészítők tárháza végtelen.
Hogy ezekből mire van szükségünk?
Jó eséllyel semmire.
Sokszor látom edzésen, versenyen, hogy 5-10 km-es távokon is tömik magukba a futók a géleket, szeleteket. Gyorsan lecsúszik akár 4-5000 Ft is a torkukon. Csak éppen azt nem értem, hogy mégis mire jó ez.
A mi szintünkön 30-60 perc futás szerintem nem jelent akkor megterhelést, ahol ez indokolt lenne. Szerintem sokkal inkább pszichológiai kapaszkodó. Azzal is bizonyítom magamnak, hogy milyen profi vagyok, hogy ezeket a vacakokat tömöm magamba. Sőt, ha ezt megeszem, mindenre képes vagyok. Ez az energiaszelet megadja azt az önbizalmat, amivel képes vagyok végrehajtani a feladatot.
Már Bud Spencer is megmondta:
Csak a Puffin ad neked erőt és mindent lebíró akaratot.
Keressünk inkább más támaszt. A fokozatos felkészülés idővel megadja ezt a belső erőt. Ha mégis mindenképpen ragaszkodnánk valami hasonló segédlethez, vigyünk magunkkal valami apróságot. Pici kabala a zsebünkben. Plüssmaci a nyakunkban. Léggömb a fejünk fölött. "Ki a fasza gyerek" felirat a pólónkon. Persze ezek túlzások, nem is erre gondoltam. Lehet ez akár egy olyan gondolat, vagy elképzelt helyzet, kép, ami átlendít a nehéz pontokon.
A verseny közben elhelyezett frissítőpontokon általában mindent megtalálunk, amire szükségünk van. Egy pohár víz, egy szelet banán, esetleg isoital. Másra itt még nincs szükség. Itt jegyezném meg, hogy a szőlőcukor sem feltétlenül szerencsés választás. Gyors energialöketet ad. Majd ugyanilyen gyorsan le is ejt, sokszor még mélyebbre, mint ahol voltunk.
Szóval hagyjuk meg a géleket és egyéb csodakenőcsöket a hosszabb futásainkhoz. Ha már olyan távlatokban gondolkozunk, ahol előkerül a félmaraton, vagy a maraton, már érdemes lesz ezeket is a zsebünkben vinni. De akkor sem kell majd sorozatosan magunkba tömni. Megvan ennek a tudománya, hogy mit, mikor, mennyit és miért fogyasszunk.
Azonban az ennél rövidebb távokon bőven elegendő a mindennapi helyes táplálkozás. Ha a futás közben szembejön egy kút, igyunk. Ha a kezünkbe nyomnak egy banánt, együk meg. Köszönjük meg és fussunk tovább a cél felé. És legyünk nagyon büszkék magunkra, hogy teljesítettük a kitűzött célt. Nem az számít, hogy ez 500 m, vagy 5 km. A lényeg, hogy képesek voltunk rá.
