Ember vagyok,
Igazat kutatok.
Szerencsém véges,
Szeretetem végtelen.
Amerre szív húz,
Ott van a lételem.
Fejemben mégis zsonganak a szavak.
Igazat keresve a nincsben és sehol,
Kapaszkodva ragaszkodnak a térben valahol.
Szavak, jaj, ti rémes tévképzetek!
A legnagyobb alázattal a szív szolgái legyetek!
Hagyjátok hátra konok fejetek,
A szeretet istene rejtezzen bennetek!
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
