Maraton. Tisztelet, tanítás, akartat, hit, kitartás.
A futás előtti éjszaka nyugodalmasan telt, aminek nagyon örültem. Így frissen kipihenten érkeztem a tett-helyre :), de olyan izgatott és feszült voltam, mint a kisgyerekek karácsony előtt! Megérkezést követően, Ancsuréktól kaptam egy egyedi, első maratonista rajtszámot. Tomival még gyorsan megbeszéltük a frissítést. Ancsur és Zoli próbálták belém önteni a lelket, illetve megállás nélkül küldték nekem a csí-t! Köszi!
A rajt pillanatáig a reggeli köd nem szállt fel... eszméletlen pára volt, ami egy kicsit meg is lepett. A futás első fele szinte esemény nélkül telt. Pacsiztunk az ismerősökkel, a zenei pontokon élveztük a zenét. Nekem az Opera és az Operett Színház produkciója tetszett legjobban. Tényleg nagyon odatették magukat :), ugyan úgy a többi ponton is remek volt a hangulat.
A köd nagyjából a 10. km-nél szállt fel. Ez után a rakparton eszméletlen módon égetett a nap, szokatlan volt október közepéhez képest. Hatalmas élmény volt látni a hullámzó tömeget, rengeteg ember futott. A Cettől a Sziget felé futottam, amikor is amíg a szemem ellátott csak futókat láttam a rakparton, lúdbőrös érzés volt. A 25. kilinél hibátlanul megkaptam az adag magnéziumomat is.
26. kilinél valahogy elfogytam... az első meglepő az volt amikor Ancsur hátulról előzött meg (pedig addig egészen előttem volt). Mondta, hogy nincs túl jól. Érdeklődött, hogy vagyok... nem mertem neki mondani, hogy kész... szétestem. Nem is a lábaimmal volt probléma, mert azok vittek volna tovább. Hanem egyszerűen szorított a mellkasom minden levegő vételnél, és szúrt a gyomromnál. A pulzusom nem tudom mennyi volt, mert a pánttól a 12. kili körül megszabadultam, mert kényelmetlen volt....
A 26. kilitől a futást gyakran sétára váltottam, nem tudtam 8-1000 méternél többet futni egyben... Nagyon jól esett, hogy rengeteg futó biztatott, név szerint is, köszönhetően az egyedi rajtszámomnak. Az egyik legmeglepőbb a Margit-hídon volt, amikor is Bitliszbá kiszúrt a tömegből és név szerint hajrázott nekem!
Bécivel már sokadjára találkoztam. A Szigeten 33. kili körül aggódva tette fel a kérdést, hogy mi van velem, hogy sétálok. Folytatásra biztatott, rengeteg energiát adott... nagyon jól esett. :) Az emelkedőknél a szorító érzés jobban fokozódott, így a híres-hírhedt :D Nyugati felüljárón sétáltam, hogy jobb legyen a helyzet. Sokáig nem sétálhattam, mert Ági, Gergő és Saci (néni) egyszerűen a szurkolásukkal felhúztak :) Nagyon jó érzés az, amikor a legjobb pillanatban ott vannak az ismerősök, és húznak tovább. Ilyen volt még Zoli és Zsuzsa illetve a DK-s lányok hajrája is :) (habár az vicces volt, amikor egymás között megjegyezték, hogy ennyire rosszul még nem láttak... hát igen, van ez így is)
A befutó maga volt a fantasztikum, a csoda. Teljes katarzis, és örömkönnyek :) Olyan jó érzés volt az első gratulációt magától, Kocsis Árpitól megkapni :), és meg is jegyezte, hogy büszke lehetek magamra, mert augusztusban is egy ilyen időről és befutóról álmodoztam neki :) Kedves Árpi! Köszönjük a szervezést! Nagyon jó verseny volt! Nagyon kitettetek magatokért!
A végén a legjobb, amikor szólni sem bírsz a boldogságtól és csak potyognak az örömkönnyek. Tudod, hogy amit véghez vittél, már senki, de senki el nem veheti tőled!
Hatalmas élmény! Teljes katarzis!
42195 méter maga a csoda! (Mivel ez volt az első maratonom, így hatalmas PB-t futottam :) )
Ancsur, Zoli, Béci, Tomi , és ismerősök köszönöm, hogy ott voltatok a legjobb és a legfontosabb pillanatokban! Kedves Családom! Köszönöm, hogy vagytok nekem! :)
"Tudom, hogy valami fantasztikus fog holnap történni és itt Budapesten, itt Magyarországon!" Valóban az történt!
És igen, egy élmény valóban akkor lesz az ember számára feledhetetlen, ha van kivel megosztania! Ez az élmény örökre az elmémbe vésődött!
Köszönöm Nektek!
u.i.: A legmeglepőbb az egészben az, hogy nem gondolkoztam semmin. Nyugalom volt a lelkemben-szívemben. Ott valahogy nem tudtam senkire sem haragudni, semmi sem tudott bosszantani, még az sem, hogy nem voltam teljesen jól. Ez így volt kerek ahogy volt!
Zoli és angyalai a maraton után :)
Az egyedi rajtszámommal! Köszönöm Ancsur és Zoli! <3
