Ülök a szobámban, meredten nézem a klaviatúrát. Igyekszem összeszedni a gondolataimat arról, hogy mit adhat nekem egy futóverseny. Nehéz...
Az igazság az, hogy az érzést, amit kaphat az ember egy-egy ilyen eseménytől nehéz szavakba önteni. Mint sok minden másra, erre is igaz az, hogy meg kell nézni, ki kell próbálni! Még mielőtt valaki teljesen elhatárolódik attól, hogy versenyekre, közösségi futásokra/megmozdulásokra járjon, fel kell hívnom a figyelmüket arra, hogy ne tegye! Ezek az események új lendületet adhatnak. Motiválttá tehetnek. Segítenek átlendülni az edzések közötti holtponton.
Azt nem állítom, hogy egy-egy megmozdulás mindenkinek ugyanolyan élmény lesz. Sokszor meghatározza az érzést a pillanatnyi testi-lelki felkészültségünk. Igen, jól olvastátok... Nem elég csak testileg felkészülni, elvégezni az előírt edzésmunkát. Bizony, keményen edzeni kell a lelkünket is, ahhoz, hogy egyensúlyba kerüljünk.
Edzhetsz bármennyit, ha nem vagy ott fejben. Agykontrollozhatsz, meditálhatsz napestig, ha nincs meg a felkészülési időszakban a megfelelő mennyiségű testi "ráhangolódás" is. A siker titka az egyensúly megtalálása.
Ha segítségre van szükséged arra, hogy megtaláld az egyensúlyt, bátran kérdezz, igyekszünk segíteni!
Kívánom Nektek, hogy az általatok kiválasztott verseny legyen legalább olyan boldog, kerek és rózsaszín, mint amit, mi is megéltünk hétvégén a BSZM-en!
Vanda
