Egyensúlyt!

"Erőd forrása az egyensúly, avagy a lelki béke. De a békesség nem álmosságot jelent! Békében élni annyit jelent: szövetséget kötsz az erőkkel, ahelyett, hogy harcolnál ellenük." Andrew Matthews

Friss topikok

  • takacsveca93: Én nem nagyon szerettem eddig a smoothiekat, turmixokat, de már egy ideje tesztelgetem, hogy mitől... (2019.04.22. 15:02) Az új életmód eszközei: Turmix
  • Zsuzsa Fekete 112: :) (2016.01.01. 15:47) Üzenet 2017-ből
  • bircaman szerkesztő maxval: S te római vallású vagy? (2015.12.23. 05:36) Boldog Szaturnáliát!
  • városjáró: most komolyan, ha valaki nélkülözni kénytelen, annak minden adományt amely nem megalázó és/vagy ál... (2015.11.20. 00:50) A néni ereje
  • csincsilla72: @Tinman: Ez nem igaz egyszerűen! Enni lehet, csak nem mindegy, hogy mit. Bár valamelyik tanult "ko... (2015.09.17. 15:22) 5 ok, ami miatt nem fogysz az edzéstől

Nézzük hát, hogyan és merre

2015.12.26. 08:19 lukacszoli

Nézzük hát. A kezdetek, az origó, Léda tojásai. Ab initio, a kezdetek helyett sokkal inkább ad fontes, vissza a gyökerekhez ez a helyzet.
Korábban, közel három éven át rendszeresen futottam. Az első fél évben heti hat napon mentem rövid távokra. Főleg gyaloglás, majd a súlyom csökkenésével egyre több kocogás volt benne. Máig tisztán él bennem az első 4 perc, az első 5 km, az első 10 km, az első félmaraton és millió más élmény. Számtalan szép emléket köszönhetek a futásnak, a sportnak. Az aktív életmód sosem állt távol tőlem, volt már itt sok minden más is. Kalapácsvetés, diszkoszvetés, súlylökés, sok-sok évnyi kerékpár, jött ehhez egy kis tánc, majd egy pillanatnyi belekóstolás idejéig úszogattam és a triatlont is megnézegettem magamnak. Voltak kudarcok, sikerek, sérülések, nagy hízás, nagy fogyás, számos életérzést kipróbáltam már. Aztán valahogy másfelé ment a fókusz, eltolódtak a prioritások és az utóbbi másfél évben el-elmaradt a futás, már nem tett boldoggá. Néha-néha elmegyek kocogni egyet, de ez az utóbbi időben a rendszeresség helyett inkább a havi egy alkalom felé konvergál. Szeretnék újra aktívabb életet élni, hiányzik a rendszeres mozgás. 10 éve blogolok, úgy becsülöm, hogy mostanában volt meg az 1000. blogposztom. Az írás régóta velem van, sokat kaptam tőle, továbbra is megtartom, szeretek pötyögni. A futás és írás és a zenélés között sok közös pontot találtam, hasonló a hatásuk.

Boldog, jó élethelyzetben vagyok. Gyönyörűen alakul minden az életemben. Számos olyan folyamat van most, amikre mindig vágytam. Egészséges vagyok, jó emberek vannak körülöttem, szeretem a munkámat, azzal foglalkozom, amit a legjobban szeretek csinálni. Zenélek, énekelek, rajzolok, olvasok, kirándulok, jövök-megyek. Valami azonban még hiányzik. A hangsúly az utóbbi hónapokban úgy érzem, hogy túlságosan a hajtás, az állandó elfoglaltság felé billent a hang súlya. Rendszeresen, hetente többször indul a napom hajnalban. 5-kor ébresztő, fél 7-től már dolgozom és csak késő este, 10-11 körül érek haza. Bár jut valamennyi idő mindenre, amit szeretnék, időnként túl nagy a tempó. Van, amikor arra sem jut idő, hogy megálljak egy percre és átgondoljam az éppen zajló folyamatokat. Többször voltam már ilyen helyzetben, általában nagyon megy a teremtés, amikor bekerülök a flow-ba. A túlhajtás azonban hosszú távon nem fenntartható, előbb-utóbb be kell állítani a megfelelő szintet. A fokozott tempóban néhány kiló is feljött az elmúlt egy évben, de ezzel most nem foglalkozom, teljesen elégedett vagyok magammal. A célom a fejlődés, az önmeghaladás. Számok és idők helyett érzéseket és élményeket keresek.

maxresdefault_1.jpg

Olyan ez, mint amikor az űrhajó indul. Remeg a föld, felbőgnek a motorok, elindulnak a rakéták, kicsapnak a lángnyelvek, kis helyen hatalmas erők koncentrálódnak. Amikor elindul, fellángolnak az energiák, kozmikus erők mozdulnak meg, egy pillanatra az egész világ a rakéta elindulására koncentrál. Ahogy feljebb és feljebb repül, egyre kevesebb energiára lesz szüksége.

Azért rendeltem egy Gondevő kulcstartót is, hogy könnyebb legyen belevágni. Nagyon jópofa.

42326_om.jpg

Az indulás már megvolt, most az első fokozatban vagyok, amikor minden maximális fordulaton pörög. Úgy érzem, hogy eljött az ideje az utánégető kikapcsolásának. Bár a gázpedál még a padlón marad, most már 140 % helyett csak 100 % lesz a terhelés. Lépésről-lépésre, a vágyaim és terveim felé vezető úton.

A futásban az a jó, hogy olyankor egy kicsit kikapcsol a világ. Csendben és zenére nem szeretek futni. Sok évig játszottam rezesbandában, bármilyen zenét hallok, automatikusan annak a tempójára lépek. A csend sem jött be. Gyakran egész nap tele van a fejem gondolatokkal, jönnek-mennek a képek, érzések. Ilyenkor a kiürítés, a letisztítás útja számomra az, hogy egy érdekes beszélgetést, előadást vagy podcastet hallgatok. A testem a futásra, a szellemem a beszélgetésre koncentrál. A lelkemben így csend és nyugalom van.

Hosszabb időt hagytam ki, utoljára másfél éve követtem edzéstervet. Szerencsére nem nulláról indulok. A futásban gyűjtöttem már valamennyi tapasztalatot. Túl sokat nem, de annyit igen, hogy óvatosan kövessem a határaimat. A hétköznapokban szinte mindenhova bringával járok, így a kondiból is maradt valamennyi. Mostanában sokat jártam masszázsra, érdekes módon az izmaim látványosan elkezdtek fejlődni.

A cipőm jó, még van benne párszáz kilométer. A felszerelésem megvan. Feliratkoztam néhány új podcastre. A régiekből az Égéstér és a Vendéglő a világ végén maradt meg, minden mást letöröltem. Felkapom a textilt, fülembe a duma, irány a park!

Köbüki jelentkezz, itt MZ/X.

Zoli

mezga1.jpg

Egy kattintás és értesülhetsz a friss írásokról::


Tovább az EgyensúlyOM portálra.

A bejegyzés trackback címe:

https://egyensulyt.blog.hu/api/trackback/id/tr318199186

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása