Itt a tavasz, kezdenek megjelenni az utak mellett legelésző kerékpárosok.
Ha már van kerékpárunk, vigyük el a szezonkezdet alkalmából egy kis ünnepi tisztogatásra. Segítsünk a bringának, hogy kinyújtóztathassa a téli álom alatt elzsibbadt tagjait. Itt-ott néhány csepp olaj, egy kis zsír, átmozgatott csavarok, felfújt kerekek, néhány beállítás és máris kész a ló a csatára. Ezt akár otthon is elvégezhetjük, de a legtöbb szervizben néhány ezer Ft-ért elvégzik egy teljes átnézéssel együtt.
Nézzük meg, hogy merre is induljunk el, ha lecserélnénk a régi járgányt, vagy most készülünk az első bringa megvételére. Első ökölszabályként felírhatjuk, hogy kezdőként kevésbé indokolt egy autó árát elkölteni. Csodaszép karbonvázas hiper-szuper kétkerekűeket találunk a legtöbb gyártónál. 3-4-500 ezer Ft-tól a sokmilliós kategóriáig bármit szívesen odaadnak, csak győzzük kifizetni. Ha ilyen biciklivel találkozunk, gyönyörködjünk benne néhány percet, majd tudatosítsuk magunkban, hogy bármilyen csábító is az ajánlat, ez bizony nem nekünk készült. Komoly sportolóknak, versenyzőknek, profiknak indokolt ez a szint. Nekünk, főleg, ha ez lesz az első, sportolás céljára vett bicikli, nem erre van szükségünk.
Érdemes azon is elgondolkozni, hogy két biciklit tartsunk a karámban. Legyen egy városi harcos, ami bírja a padkákat, macskakövet és az időjárás viszontagságait. Ez a kerékpár legyen valami olcsóbb megoldás. Kitűnő lehet egy mountain bike, trekking, vagy régebbi országúti is.
Most, hogy előkerült három biciklis műfaj, nézzük meg kicsit közelebbről, hogy miből is válogathatunk:
Mountain Bike
Azaz hegyi bringa. A 80-as évekből származik, Amerikából érkezett. Kitűnően alkalmas terepre, földutakra, erdei tekerésre. A kerekek távolsága viszonylag nagy, ezért (is) stabilan, egyszerűen vezethető. A vastagabb kerekeknek és a masszívabb felépítésnek köszönhetően igénytelen, strapabíró jószág. Tökélete választás lehet a mindennapi tekeréshez. Hátránya, hogy nagy és nehéz. Egy nagyobb méretű, nem túl drága MTB tömege bizony könnyen elszaladhat akár a 20 kiló környékére is. Az enyém 18 kg-ot nyom. Viszont a kopó-fogyó alkatrészeken kívül máshoz nem is kellett még nyúlni. Előnye továbbá, hogy jól bírja a terhelést. Alattam 140 kilósan is tökéletesen működött. Persze itt már érdemes odafigyelni arra is, hogy a súlyunkat cipelő alkatrészek, mint például a pedál, erősebb anyagból készüljenek.
A bütykös terepgumik helyett városi, aszfaltozott útra készült, simább felületű külsőt ajánlok. Könnyebb, halkabb és a kisebb ellenállásnak köszönhetően jóval gyorsabb.
Végül ejtsünk néhány szót a teleszkópról, rugózásról is. Bármennyire is divatos a "telós, össztelós" bringa, erre szerintem városi használat mellett egyáltalán nincs szükség. Segít elnyelni az út rezgéseit, viszont a tekerés energiájának egy részét is felemészti. Ráadásul még egy alkatrész, ami elromolhat.
Trekking
Mondhatnám úgy is, hogy túrakerékpár. Röviden úgy is fogalmazhatnám, hogy egyesíti a mountain bike és az országúti kerékpár előnyeit. Kényelmes felépítés, strapabíró geometria. A vékonyabb, kisebb gördülési ellenállású gumiknak és a nagyobb kerékméretnek (is) köszönhetően könnyen tekerhető és gyors. Jellegzetessége a hajlított kormány.
Versenyeken, túrákon tapasztaltam, hogy igen gyors jószágok ezek. Könnyen lehet vele tartani a gyorsabb tempót is. A mountain bike-nál gyorsabb, viszont egy hangyányival érzékenyebb állat.
Országúti
Amit versenybringának is szoktak hívni. Országútra, gyors tempóhoz kitalált kerékpár. Vékony, könnyű váz, keskeny kerekekkel. A gumikon kevés, vagy semennyi mintázattal. Jellemzője a koskormány. A tömege akár egy mountain bike fele is lehet. Kifejezetten gyors haladásra tervezték. A hagyományos országúti kerékpár kevésbé alkalmas a városi, mindennapi használatra. Azonban, némi átalakítást követően a száguldó vadlóból kezes póni lesz. Egyenes kormánnyal, városba kitalált váltóáttétellel máris kitűnő társunk lehet a mindennapokban.
Ha ezt választanánk, gondoljunk arra is, hogy a legtöbb országútit a 85-90 kiló feletti testsúlyt kevésbé tolerálja. 135 kilósan vettem egy igen vékony vázzal felszerelt példányt. Néhány hét után el is kellett adnom, mert úgy hajlott összevissza alattam, mint a porszívó csöve. Van néhány erősebb típus, mint például a Mali Ironman, vagy a régi versenyzők közül a Csepel Apolló Sztár.
Számos egyéb típus is létezik, de most elsősorban ezek a fontosak számunkra. Jó móka egy downhill, freeride, BMX, vagy akár Camping, de az új életmód elkezdéséhez inkább a fenti háromból mazsoláznék.
Tehát ott tartottunk, hogy legyen egy egyszerűbb városi igásló és egy másik, ami sportolásra termett. A városi nyugodtan lehet egy mountain bike. Ebből sem kell a csúcskategóriát megvenni, sőt. Újban gondolkozva 50-60 ezer Ft-tól már lehet vállalhatót kapni. Használtból pedig már 15-20 ezer Ft-tól tömegével vannak. Ha nincs még rutinunk a kiválasztásában, érdemesebb szaküzletbe menni, vagy olyan üzletbe, ahol kifejezetten használt bringákat árulnak. Bár a kockázat közel sem akkora, mint egy autó esetében, azért itt is bele lehet futni egy-egy nagyobb buktába. Vigyünk magunkkal valakit, aki egy picit ért hozzá, vagy vásároljunk szaküzletben. Ha újat veszünk, a hipermarketekben kapható legolcsóbb kategóriát nem javaslom. Vacak, nehéz, kellemetlen, nem sok örömet fog okozni.
MTB, vagy trekking helyett jó lehet egy használt, felújított országúti is, amit felkészítettek a városi használatra. Kitűnő üzletek vannak, ahol ezzel foglalkoznak. Pl a Bringamix. Itt 35-40 ezer Ft-tól, de inkább 50 ezer környékén elég nagy a választék. Ezek gyönyörűek és gyorsak, de inkább azoknak javasolnám, akik tekernek már néhány éve. Nem árt hozzá némi rutin.
Árban nem igazán érdemes ennél jelentősen feljebb menni. Egyrészt a mindennapi nyúzás igen erősen igénybe veszi a bringát. Másrészt gondoljunk arra is, hogy ha valakinek megtetszik a lovunk a belvárosban és utólagos engedelmünk nélkül hosszú távra kölcsönveszi, akkor se legyen túl nagy az anyagi kár.
Szóval városba keressünk 50 ezer Ft-ig valami egyszerűbbet.
Végre elérkeztünk a történet izgalmasabb részéhez. Ami jó városba, kevésbé lesz alkalmas sportoláshoz. Itt inkább a sebesség, lendület és a hatékony felépítés számít. Felejtsük el a 20 kilós bringát bütykös gumival. Próbáltam, nem volt jó. Tekerek gőzerővel, mintha mókuskerékben lennék, izzadok mindenhol, úgy érzem, hogy száguldok. Közben pedig lazán tekernek el mellettem országútival, jóval gyorsabban, különösebb erőlködés nélkül.
Szóval a lendületesebb, élménydúsabb tekerésekhez azt javaslom, hogy keressünk egy trekkinget, vagy országútit. Vagy ahogy modorosan mondjuk, outit.
Könnyebb, gyorsabb, szebb. Használtan jellemzően 50-60 ezertől indulnak a piacon. Ha kicsivel vastagabb a pénztárcánk, 80-100 körül már olyanok közül lehet válogatni, amik a mi szintünkön tökéletesen megfelelőek. Felejtsük el a szénszálas csodákat és a profiknak készült cuccokat. Legyen megbízható, gyors és kényelmes.
Tehát a lényeg: játszósat munkába és suliba. Sportoláshoz pedig országútit, hosszabb túrákhoz trekkinget. Mielőtt megvennénk egy újat, drágát, nézzünk körül. Ne költsünk el fölöslegesen százezreket.
Ha már megvan a bringa, jöhet a többi felszerelés. Ruházat, zár, bukósisak, lámpa, kulacs, ez-az. De erről majd máskor beszéljünk.
Apa-fia utoljára a Boston Maratonon.
Mondjátok ti meg! Kommentben itt a blogon vagy facebookon.
Nálunk a házban remekül működik a magazin biznisz. A lift melletti közös újságtárolóban időről-időre gazdát cserélnek a magazinok, így körülbelül félévente viszontlátok egy-egy BSI rajtcsomagos meri klert :) Én nem élek ilyen női magazinokkal, de a házban van Shape, 
