Tavaly október óta járok a Polythlon csapatával úszni, ahol is Gyula és Gitta terelgetnek a helyes irányba tekivel, teával és szakértelemmel.

Az első 800 m felmérőt október 30-án úsztuk. Az 16:12 lett.

A másodikat december 18-án. Itt majdnem egy percet javítottam az előzőn, így lett 15:18.

A harmadik pedig ma volt. A múlt heti betegség után nem fűztem nagy reményeket a dologhoz, de még így is sikerült a decemberit 33 másodperccel megjavítva 15 perc alá kerülnöm. A mai eredmény 14:45.

Az októberihez képest ez több mint másfél perces javulás!

Ez motiváló.

Ezért tényleg érdemes hajnalban kelni.

Könnyen adják? Nem!

Pedig nem kell hozzá más, csak szorgalom és kitartás.

És hit, hogy meg tudod csinálni.

Te is le tudod sétálni azt a két megállót a bolt és a lakásod között. Képes vagy lift helyett fellépcsőzni a másodikra. Te is le tudod gyalogolni a szigetkört. Le tudsz kocogni 3 kilométert. Elég erős vagy, hogy hamburger és chips helyett egészséges ételeket egyél.

A lényeg, hogy ne siess. Legyél következetes, szorgalmas és kitartó. Ne add fel.

Mert a szorgalom és kitartás meghozza gyümölcsét, amiből aztán lehet pálinkát csinálni.

Ancsur

Az a helyzet, hogy amikor úszós napom van, a reggeli vizes csapkodás után úgy érzem, hogy meg tudnék enni egy ökröt, ha nem is egy egészet, de egy felet biztosan. 

Próbálkoztam már azzal, hogy úszás előtt nem eszem, majd utána közvetlenül igen.

Próbálkoztam már azzal, hogy úszás előtt keveset eszem, majd utána reggelizem.

Nos, a kettő közül talán az utóbbi a legszerencsétlenebb, mert akkor még többet bírok enni, és akkor egész nap tényleg olyan éhes vagyok, hogy szédelgek az éhségtől. 

Elég kellemetlen a szituáció, mivel az elégetett kalóriák és a bevinni kívánt kalóriák nincsenek összhangban. 

Ti mit szoktatok csinálni? Van valami jó praktikátok, hogy egy úszós nap alkalmával ne legyetek egész nap éhesek?

(Mentsük meg szegény ökröket!)

Vanda

Amikor a futó ismerőst 300 méterről megismerem a futóstílusáról

Amikor hamarabb kimegyek az edzésre, hogy fogadjam az érkezőket

Amikor a szigetkör alatt legalább 5 futó köszön ismerősként

Amikor valahol belül bánt, hogy az elmúlt néhány nap megint annyira tele volt, hogy most sem jutottam el futni

Amikor annak ellenére, hogy az elmúlt napokban nem futottam, elalvás előtt az edzéstervet nézegetem

Amikor a malacperselyben futócipőre gyűjtök

Amikor a régen nem látott ismerősnek az az első szava, hogy "de jól nézel ki, mennyivel vékonyabb vagy!"

Amikor az ismerősök hozzám jönnek tanácsért és engem említenek követendő példaként

Amikor a következő tíz hétvégéből kilencbél van beírva a naptáramba túra, vagy verseny

Amikor a túrán úgy érek fel a hegy tetejére, hogy a pulzusom viszonylag alacsony és nem zihálok

Amikor az esős téli reggelen a nyári futóversenyek hangulata melegít fel

Amikor a sport-etalonnak tartott régi ismerősről kiderül, hogy sport-etalonnak tart engem

Amikor ezeket a sorokat írom a futópálya mellett ülve, a közös edzésünk előtt

Zoli

Az egyensúlyhoz elengedhetetlen az egészség. 

Érezheted magad egészségesnek, vagy gondolhatod magad annak, ha nem vagy az.. Én is így jártam. Úgy gondoltam teljesen egészséges vagyok. (Egy kis reggeli torokérzékenység hozzá tartozik az egészséghez... Pfff...) Elmentem torokváladék tenyésztésre, mert szükséges az iskolai gyakorlathoz. Ott azt mondták, hogy ácsi-bácsi, bizony te nem mehetsz, mert aranyos kis Staphylococcus aureus és Streptococcus C csoport telepeket tenyésztettek ki... 

Ettől a perctől kezdve kezdtem el versenyt futni az idővel, mert a gyakorlat teljesítését március végéig le kell tudnom. Érdeklődtem, mi ilyenkor a teendő. A válaszon egészen meglepődtem... Antibiotikumos kezelés. Tessék?!?! Antibiotikum? Na neee... És hol vannak a természetes gyógymódok, a gyógynövények? Nehogy már az egyetlen út a gyógyuláshoz az antibiotikum legyen... 

Háziorvos híján... (vagyis van... de hosszú történet), a házi praktikákhoz nyúltam. Fokhagyma, méz, citrom, narancs, C-vitamin, káposzta, és a tejtermékek teljes elhagyása. Jelentem teljes sikerrel. :) 

Az első vizsgálatot a Megyeri úton csináltattam meg, nem volt túl szimpatikus a rendszer, és a mintavétel sem. Azt hittem, hogy a kedves mintavételező hölgynek meg kell mutatnom kétszer is a reggelimet... Persze én voltam a hibás, mert mit nyafogok 24 évesen... Köszi. 

A második vizsgálatra a Fiumei úton került sor. Már az szimpatikus volt, hogy emberként bántak velem péntek reggel. A mintavételhez leültettek, megnyugtattak, a légkör is kellemes volt. A doktor úr pontosan elmondta, hogy mi fog történni, nem csak az volt, hogy nyisd ki a szád, és már a pálcát majdnem hogy a gyomromban éreztem. Szinte észre sem vettem, de már le is vette a mintát, majd még orrváladékot is vett. Na, az kb. olyan érzés, mintha két órán át az uszodában folyamatosan úsztam volna.

A mintavétel után még felvették a szükséges adatokat. Majd mondták, hogy másnapra lesz eredmény. Másnap, azaz SZOMBAT reggel ki is küldték! Negatív lett. Ami még nagyon pozitív volt, hogy amikor kérdeztem, hogy mi van akkor, ha ez is pozitív lesz, mit csináljak háziorvos híján, csak annyit mondtak, hogy telefonáljak, és megbeszéljük a további kezeléseket. Szerencsére erre nem került sor. Köszönöm ezúttal is, hogy emberségesen bántak velem, köszönöm az empátiájukat! Visszaadták ez egészségügybe vetett hitemet! :)

Figyeljetek az egészségetekre. Egyetek sok gyümölcsöt, zöldséget! 

Vanda

Háziorvos: Kőszegen van a háziorvosom, innen 250 kilométerre. Miután 18. életévemet betöltöttem, a papírjaim átkerültek szüleim háziorvosához. A hat év alatt szerencsére csak kétszer voltam ott, akkor is vizsgálatkérő lapot íratni a gyakorlathoz, munkához. Az legutolsó alkalommal, adatfelvétel után közölték velem, hogy miért nem a háziorvosomhoz megyek, ha csak vizsgálatkérő lapra van szükségem. Jóformán el akartak hajtani, mert nem volt sürgős a dolog, szerintük. A kedves asszisztens is hajtotta, hogy márpedig, én biztosan nem ide tartozom, és még a családnevemről (!) sem hallott! Na ekkor nyíltak nagyon kerekre a szemeim.... Ugyanis a családnevem nem Horváth, Tóth, Kiss, vagy hasonló tömegnév... Nem hiszem, hogy sok ember futkározik az országban olyan családnévvel, mint az enyém (pontosabban, csak a családomnak van az országban ilyen neve ~ 15 ember). A másik meg az, hogy az említett asszisztens hölgy 8, azaz nyolc évig volt apu osztálytársa, és anyu is havi rendszerességgel megfordul a rendelőben. Szóval van is, meg nincs is háziorvosom.

Körülbelül napra pontosan egy éve voltam beteg. Most valószínűleg a múlt hétvégi bringázáson fáztam meg, amit nem értek, mert hóban-fagyban, egész télen tekertem, és semmi probléma nem volt, múlt héten meg 12 fokban mentünk és rendesen fel voltam öltözve. De mire hazaértem, már megfájdult a torkom.

Aztán, ahogy az lenni szokott, betámadt a takony és a köhögés. Ráadásul épp szabin vagyok, ami elég nagy szívás, mert a helyett, hogy kihasználnám, hogy van szabadidőm itt fetrengek. Na jó, ennyire nem szörnyű a helyzet, meg különben sem vagyok én pasi, hogy egy megfázásba bele akarjak halni. De tény, hogy kellemetlen. Tegnap hősiesen nem mentem futni, ma pedig a reggeli úszás is kimaradt.

Szerencsére számos természetes praktika létezik a megfázás túlélésére.

Első körben egy kb. 6 centis friss gyömbért feldaraboltam, egész fahéjjal és 7 deci vízzel fél órát forraltam. Fél liternyi maradt, a végén tettem hozzá mézet is.

Amíg forrt, addig megettem kér gerezd fokhagymát. Igen, nyersen, igen, szétrágtam, igen, normális vagyok. És megittam egy feles páleszt. Mire a gyömbérhez értem, már egész jól éreztem magam.

Ilyenkor kiemelten fontos a folyadékbevitel. Igyatok gyógyteát: a hársfa, a borsmenta, a zsálya, a kakukkfű és a kamilla a göthösek barátja.

Most edzés helyett pálinkás-fahéjas-gyömbéres foghagymaszagban pihenek. Betegen edzeni lehet, de szerintem nem érdemes.

Nektek van valami tuti tippetek a megfázás tünetei ellen?

Félmaratoni őrület - nyolc futó egy órán belül.

Új világrekordja van a női félmaratonnak.

Az emlegetett Asics reklám:

Beszámolók:

Ancsur Balboát futott.

Ismét teljesítménytúrán jártunk.

Sisak, vagy nem sisak? Egy fejsérülésről is beszélgettünk.

Heti kifogás:

Csupa egészséges ételt eszem. Nem is eszek édességet. Ez genetika.

Mennyit ehetek edzés után? Fél óra futás után jöhet a torta?

Életmód:

Hatékony időbeosztás. Lehet Ironman felkészülés mellett időt hagyni az életre is?

Kezdőként hogyan illeszthetjük be a sportot a mindennapjainkba?

Recept:

Banános zabkeksz

Itt hallgathatod meg:

Letölteni pedig innen tudod.

Zenék:
Yonderboi - Follow Me Home
Fight Club OST - Marla
Dexter OST - Conoci La Paz

Fogadjátok szeretettel Dóri beszámolóját a hétvégi túráról.

Reggel 7 óra. Ébreszt a telefon. Milyen könnyű lenne most, körülbelül 5 óra alvás után annyit mondani, hogy nincs kedvem felkelni, kinyomni és aludni még vagy ötöt. De megígértem magamnak, hogyha szórakozni van erőm hajnal kettőig, akkor következő nap nem lesz kifogás. És tényleg, az első lépés a legnehezebb: kikelni az ágyból. Onnantól kezdve minden rutin szerint megy. Reggeli kávé, fürdőszobai mozzanatok, cuccok összekészítése. Bár kicsit késve indulok és a reggelimet is a metrón eszem meg, de úton vagyok Hűvösvölgy felé, ahol egyébként 5 éves budapesti pályafutásom során még sosem voltam. A többiek már várnak (ismét bocsi, hogy késtem), gyors regisztráció és indulhatunk is.

A 10 km-es távon indultam az Együtt a magyar családokért jótékonysági futáson. Futni futottam már ennyit, sőt, volt már, hogy terepen futottam ennyit, de az-az 500 m-es szintemelkedés kicsit elhelyezhetetlen volt az elmémben alföldi lányként. Alapvetően úgy terveztem, hogy emelkedőn megpróbálok 160-165-ös pulzusig futni, felette tempósan gyalogolni, lejtőn pedig megpróbálom a bokám nem kitörni futás közben. Azt kell mondanom, hogy tökéletesen bejött a terv. A túra első kilométerén a többiekkel együtt haladtam, mivel a késésem miatt nem volt időm lejjebb öltözni, eltenni a zsepiket és az itinert, meg persze kitalálni, hogy hogyan is kellene az itókát fognom, hogy ne akarjam az első kukánál kidobni.

Mire összerendeztem magam a GPS jel is megérkezett, így az első dombocska után nekiláttam futni. Szuper jó érzés volt az első lejtőt megfutni, plusz utána a kicsit síkabb részen felvenni a normál tempóm. Viszont mikor már egyedül voltam rájöttem, hogy innentől nekem kellene tájékozódnom, ami nem is ment olyan rosszul, hiszen csak kétszer tévedtem el. Mindkettő a Tündérszikla környékén volt. Elsőnek nem vettem észre a szikla felé vezető lépcsőt, így rátértem a 15 km-es táv vonalára, másodjára pedig az Erzsébet-kilátó felé vezető úton egy downhilles pályán kezdtem el felfelé mászni, mert félreértelmeztem egy jelet. A kilátóhoz így kicsit megfáradva érkeztem, de onnan viszonylag hosszú lefele következett Szépjuhásznéig, így volt időm pihenni. Szépjuhásznétól a Nagyrétig nem sok mindenre emlékszem, talán csak arra, hogy volt egy rész, ami nagyon cuppanós volt, de én, mint egy kisgyerek gázoltam át rajta és nagyon élveztem, hogy most aztán jó saras leszek. A Nagyrét után már semmiség volt visszaérkezni a gyermekvasút végállomásáig, ahol kaptunk menza teát, péksütit, kulcstartót és egy oklevelet is. Kellemesen elfáradtam a végére, hiszen, mint később kiderült a táv inkább 13 km volt és nekem ezt mintegy 16 km alatt sikerült is abszolválnom. Hazaérve a kalóriapótlás sem maradt el (több mint 1000 cal-t elégettem, elviekben), valamint egy délutáni alvás is segített a regenerálódásomhoz, de a következő nap hát hogy is mondjam, deréktól lefelé érdekesen éreztem magam. Visszagondolva azt kell mondanom, hogy szuper volt, sose rosszabbat! Milyen jól tettem, hogy kikeltem az ágyból!

Nem, még nem jártam Dél-Kelet Ázsiában... de ami késik nem múlik! :)

A minap pagoda volt ebédre. Nem, nem az épületet bontottuk darabjaira, és nem is az lett feltálalva. :) A pagoda a karfiol és a brokkoli házasságából született gyermek. Az íze a két említett zöldség között van. Nagyon egyszerű elkészíteni. Finom, laktató! És akkor lássuk a receptet.

Pagoda-torta

A pagodáról levágjuk a takaró leveleket, és egészben enyhén sós vízben egy kicsit megfőzzük. A darált husit (esetemben pulykát) kevés olajon és hagymán megpirítjuk, ízlés szerint fűszerezzük (bazsalikom, oregano, kakukkfű, stb.).  Kivajazott jénai középére beletesszük a pagodát, majd köré szórjuk egyenletesen a húst. A tetejét főtt tarjával takarjuk le. (Lehet a jénait kibélelni baconnel, és a zöldség tetejére is lehet tenni.) Előmelegített sütőben nagyjából 30-40 percig sütjük. (Aki szereti az tehet még bele más zöldséget, sajtot, tejfölt, vagy bármit, ami szem-szájnak ingere). Tálaláskor mint egy tortát úgy vágjuk fel.

Próbáljátok ki, nagyon finom! :)

Vanda

Sokkal jobban szeretek bringázni, mint futni. A bringázás nekem egy hatalmas suhanós flow élmény, mert szabadnak és súlytalannak érzem magam közben. A téli hónapokra sajnos le kell mondani erről, és marad a spinning, de egy büdös teremben együtt izzadni 30 másik emberrel nekem nem egészen a flow élményről szól, bár lehet, hogy én vagyok finnyás.

Tegnap viszont, kihasználva a verőfényes napsütést és a nem olyan hideget, nekivágtunk egy Polythlonos egy közös tekerésnek.

Részemről kicsit féltem, mert:

1. Még soha nem tekertem bolyban.

2.  A srácok, velem ellentétben, nem kispályás bringások, így kicsit tartottam attól, hogy nem tudom tartani a tempót.

Persze előtte megbeszéltük, hogy 26-28 km/h között lesz az átlag, de azért én mégis csak tavaly ültem először outin (országútin) és mindössze egy letekert szezon van mögöttem.

3. Előző nap Balboát futottam és ezt éreztem a lábaimban.

Szerencsére az összes parám alaptalannak bizonyult. Csabi biztatott a bolyozás kapcsán, nem maradtam le és még jól is esett a Balboás lábaimnak a pörgetés.

A többiek eltekertek Visegrádig, de egy páran visszafordultunk Dunabogdánynál. Úgy éreztem, hogy így elsőre a 70 kilométer is bőven elég lesz. Elég lett. 27 km/h órás átlagot mentünk ami nekem több mint tökéletes, nagyon jó érzés volt, hogy lépest tudtam tartani a többiekkel.

Már alig várom a következőt!

Ancsur