Negyedik nekifutásra végre sikerült egy négy óra alatti maratont teljesíteni. Éppen hogy csak, vagyis nagyon ki lett centizve (3:59:17) de a lényeg, hogy hármassal kezdődik.

Ezzel az eredménnyel 10 percet vertem az eddigi legjobb 4:10-es időmre.

Természetesen nagyon örülök ennek az eredménynek, mert már tavaly is ez volt cél, de akkor annyira ráfeszültem, hogy nem sikerült. Most nem stresszeltem magam azzal, hogy 4 órán belül KELL futni és tádáám. Az is sokat jelentett, hogy iramszarvas nyulazott nekem. Sokkal jobb és tapasztaltabb futó nálam és folyamatosan azt mondta, hogy meglesz, és hogy szép, egyenletes tempót megyünk, én pedig elhittem neki, hogy képes vagyok négy órán át 5:40-es ezreket futni. És tényleg :)

Köszönöm még egyszer.

Aztán most, hogy a verseny utáni euforikus állapotot követően megint itt vannak a szürke hétköznapok, elgondolkoztam.

Vajon miért tartott ilyen sokáig beérni négy óra alá? Tudom, hogy nem kellene magamat másokhoz hasonlítgatni, mert mindenkinek a saját útját kell végig futnia, de a kisördög most azt kérdezgeti, hogy miért van az, hogy valaki elsőre is megfutja ezt? Vagy még sokkal jobbat? Miért fejlődök ilyen lassan? Mit csinálok rosszul?

Nyilván sokkal jobb lenne, ha lenne edzőm, de az most sajnos nem fér bele.

Aztán jó lenne végre 60 kiló alá menni, de egyszerűen nem megy le rólam egy gramm sem, vagy ha igen, akkor onnan ahonnan nem kéne. Hiába kajanáciskodok, nem és nem. Eléggé idegesítő.

Na, de ne sírjunk, inkább nevessünk:

Ancsur

Volt alkalmam ünnepek alatt egy kis időt eltölteni otthon, illetve itt a fővárosban is. Mindkét helyen voltak nyitva boltok. Tényleg ennyire nagy szükség van arra, hogy ünnepnap és vasárnap (!) is legyen nyitva bolt?  

Nem hiszem el, hogy belepusztulna a társadalom abba, hogy néhány napig ne legyen nyitva élelmiszer bolt. Tényleg, ennyire nagy szükség van arra, hogy minden nap elérhetőek legyenek az élelmiszerek? (Amikor heti két napon voltak nyitva az üzletek, akkor is ki lehetett bírni valahogy...)

Tényleg, ekkora hisztit, világvége hangulatot kell keríteni ünnepek előtt? Nem hiszem el azt, hogy okos bevásárlással ne lehessen kibírni néhány napot az áruházak csábító választékának. 

Az ünnepek előtt kétféle embertípus van. A lakosság egyik fele jóval azok a bizonyos napok előtt elintézi a bevásárlást, illetve vannak azok, akik utolsó pillanatra hagyják a tortúrát. Utóbbiak, pedig jószerivel bevásárlás közben azon bosszankodnak, hogy miért mindenki pont a rolló-lehúzás előttre időzíti éles kamrája feltöltését. 

A boltok bezárása előtti napokról nem gondolnám azt, hogy ennyire meghatározónak kellene lennie az életünkben. Úgy vélem, hogy ki lehetne bírni maximum két napot vásárlás nélkül. (Szerintem azért mindenki rendelkezik otthon legalább 3, de inkább 1 hétnyi élelmiszerraktárral.) Tényleg ennyire nehéz tiszteletben tartani azt, hogy ünnepnap az ünnepnap? Egy olyan nap, amelyet családunkkal, hobbinkkal tölthetnénk, messze a plázák csillogó soraitól. De nem, mi nem bírunk ki egyetlen egy napot sem! Nekünk ilyenkor is vásárolnunk kell! El kell mennünk, fel kell keresnünk a környéken egy kisboltot, csak azért, hogy vásárolhassunk!

Elkeserítő! 

Vanda

Itt a húsvét, vége a böjtnek, ismét indulhat a nagy zabálás korszaka. Alapozunk három kiló sonkával, fél liter tormával és hozzá jöhet egy liter pálinka. Na jó mégsem, hiszen mi nem szoktunk többet enni, mint amennyit a szervezetünk kíván.

A böjtnek vallási gondolatvilágtól függetlenül is megvan az értelme. Hiszen ahogy véget ér a nyár, majd az ősz, egyre kevesebb friss zöldséget és gyümölcsöt tudunk enni. Télen legtöbbünkre felrakódik néhány kiló, amolyan téli bunda jelleggel. Ennek az ellustulás mellett oka az egysíkúbb, hús-orientáltabb táplálkozás, a hideg és a sötét egyaránt. Ahhoz, hogy felkészítsük a testünket az új tavaszra és nyárra, amikor ismét kinyílik a természet, érdemes megtisztítani a rendszerünket. A testi tisztulást szolgálja a böjt, amit akár úgy is felfoghatunk, mint egy több héten át tartó tisztítókúrát. Aki erre nem figyel tudatosan, annak is jó eséllyel változni fog az étkezése, hiszen ismét megjelennek a piacon és a boltban az idényjellegű gyümölcsök. Később sötétedik, mindenki aktívabbá válik. A szervezetünk egyensúlyba kerül.

A böjti időszak lejárta után se hagyjuk abba a tudatos életet és étkezést. Az év elindult, a java még csak most jön!

Kellemes Húsvétot és nyárvárást kívánunk mindenkinek!

Meghalt a király, éljen a király!

Mondhatnánk akár magunkra is, annyi minden változik meg az életmódváltás folyamán.

A folyamat hosszú, évekig tart. Ahelyett, hogy egyik napról a másikra belekerülnénk egy új életbe, a változás a legtöbb területen apró lépésekben fog megtörténni. Ma ez új, holnap az. Végül azt vesszük majd észre, hogy szinte minden új lett a környezetünkben. Azaz, ha nem változtatunk azokon a tényezőkön, amik a negatív állapotba toltak minket, nem fogunk tudni átevezni a megfelelő sávba. A rendszer összetett, olyan, mint egy sokváltozós egyenlet. Az egészet egyben kell optimalizálni ahhoz, hogy elérjük a hőn áhított célt. Talán pont emiatt (is) buknak meg azok a csodabogyók és vajákolós módszerek, amik azt ígérik, hogy hónapok alatt, komolyabb erőfeszítés nélkül is le lehet fogyni. Még ha létezne is ilyen, nem lenne tartós a hatása, amíg a lelki és környezeti hátteret nem változtatjuk meg.

Az életmódváltással töltött négy év során számos tapasztalattal gazdagodtam. Megosztok veletek néhány tanácsot, élményt,

Barátok
Készüljünk fel rá, hogy a baráti társaságunk valószínűleg alapjaiban fog megváltozni. A közeli barátok jó eséllyel megmaradnak, de a haveri és ismerősi kör egészen új emberekből fog állni. Míg korábban szinte minden héten beültünk a sörözőbe dumálni, mára ez sokkal ritkább, helyette inkább az edzéseken és a hétvégi versenyeken találkozunk. A téma is általában az életmód körül forog.

Ruhatár
Amikor két év életmódváltás és fogyózás után elhatároztam, hogy kiselejtezem a régi ruháimat, több zsákkal gyűlt össze. Hat öltöny, négy télikabát, számtalan póló és nadrág vált semmivé. Ahhoz, hogy érezzük és lássuk a hatást, már az elejétől kezdve érdemes alkalmazkodni az új formánkhoz. Mivel a folyamat éveken át fog tartani, nem érdemes drága és hosszú távra szánt cuccokat venni. Most elég lesz az 1000 Ft-os póló, mert 2-3 hónap múlva újra le kell majd cserélni.

Étkezés
Ha kinyitom a konyhaszekrényt, egészen más kép fogad, mint néhány évvel ezelőtt. Korábban hegyekben állt a zacskósleves, konzerv, gyümölcslé, cukrozott corn flakes. A mélyhűtő pedig roskadozott a sok mirelit gyorskaja alatt. Most mindenféle olyan alapanyaggal van tele a konyha, amiből gyorsan össze tudok dobni valami egyszerűt és finomat. Természetesen nem szabad megtagadni magunktól mindent. Ha az új életmód az állandó sóvárgásról szól, akkor nem lesz tartós az eredmény. Néha megeszem a rántott húst és mea culpa maxima, de bizony félévente még egy-egy gyorséttermet is meglátogatok. Viszont az étkezések döntő többségét igyekszem tudatosan összeállítani.

Ivás, folyadékpótlás
Ahogy elmaradoztak a bulik, az alkoholfogyasztás is szinte nullára redukálódott. Néha-néha megiszunk egy pálinkát, fröccsöt, vagy sört. A néha-néha itt azt jelenti, hogy a múlt héten dobtam ki egy sört a hűtőből, ami hónapokkal ezelőtt lejárt. Egyszerűen nincs igényem arra, hogy alkoholt fogyasszak. Szinte csak ünnepi alkalmakkor kerülnek elő a poharak. Helyette egyre több vizet iszom. A napi folyadék nálam most már általában 50 % vízből és 50 % teából, gyógyteából áll. A teát természetesen ízesítés nélkül iszom. Rengeteg új ízt fedeztem fel, mióta nem fedi el a cukor az élményt.

Párkapcsolat
Bármennyire is igyekszünk polkorrektek lenni, túlsúllyal bizony sokaknál igen nagy akadály a csajozás, pasizás. Talán nem is a túlsúly a fő oka, hanem az ebből eredő önbizalomhiány. Azért gondolom ezt így, mert láttam már nem egy hatalmasra nőtt embert, akit állandóan körülrajongtak. Persze a túlsúly sem teszi könnyebbé. A sportosabb életmód a közösséget és az önbizalmat is megadja. Hajrá!

Prioritások az életben
Ha hétvége, akkor általában futóverseny, vagy teljesítménytúra. Ha megnyitom a naptáramat, azt látom, hogy októberig be van osztva szinte minden szombat és vasárnap. Sokat járok piacra. Mindig tisztában vagyok a sportboltok napi akcióival. Természetesen itt is fontos az egyensúly. A sport csak annyira váljon fontossá, amíg támogatja az életünk többi szeletét.

Érdeklődési kör
Repülős és katonás magazin helyett sportportál. Facebook helyett edzésnapló és excel tele grafikonokkal. Divatcipő helyett túrabakancs. Az autón spoiler helyett kerékpártartó.

Természetesen más területek is megváltoztak, de ezekről majd később, hiszen órákon át tudnám mesélni, mennyi új élmény és pozitív tapasztalat volt az elmúlt négy év során.

Eddig azért nem mertél belevágni a változásba, mert féltél az újtól? Megnyugtatlak, hogy bőven a pozitív élmények lesznek többségben.

Zoli

Nálad mi változott meg, amióta az új életmódot követed?
Mi az, amin szeretnél változtatni, de még nem sikerült?

A Húsvét vasárnapi maraton futás igen régi tradíció. Az Úr imígyen szóla vala: "Szaporodjatok és sokasodjatok! Valamint eszetekbe véssétek; Húsvét vasárnapkor maratont futni félnetek nem kell, jó lesz!"

De a nép, az istenadta nép csak egy piciny része fogadta meg az Úr tanácsát. A föld népességének őrültebbik fele.

Ők azok, akik mielőtt sonkába és pálinkába fulladnának, átadják magukat a flow élménynek, vagy esetleg a kalapácsos emberrel vívnak ádáz küzdelmet, de végül feltámadnak és felszabadultan futnak át a célkapun.

Az Úr szóla vala: "Fussatok bolondok!"

És mi futunk. Maratont, félmaratont, 10 kilométert, 5 kilométert, 3 kilométert, 100 métert.

Aztán lehúzzuk a pálinkát és diadalittasan megesszük hozzá a sonkát is.

Boldog versenyt mindenkinek vasárnapra!

Ki lesz ott? Milyen távon indultok?

(Egy kis húsvéti vigasság:

És végül egy kis húsvéti komolyság:

"Húsvét vasárnapján a kereszténység legnagyobb ünnepét, Jézus feltámadását ünnepli. Ünneplése a VIII. század körül vált általánossá, bár már a III. századból vannak adatok, melyek húsvét vasárnap megünneplésére utalnak. Ezen a napon a reggeli mosdóvízbe sok helyütt piros tojást tettek, ennek egészségvarázsló szerepet tulajdonítottak. Női munkákat tiltó nap volt, nem szabadott seperni, főzni és mosni sem. Az állatokat sem fogták be ezen a napon. A húsvéti szertartásokhoz kapcsolódik az ételszentelés szokása. A sonkát, bárányt, tojást, kalácsot a templomban megszenteltették, ezután mágikus erőt tulajdonítottak neki. A morzsából vittek az állatoknak is, hogy jól szaporodjanak, egészségesek maradjanak. A sonka csontját a gyümölcsfára akasztották vagy a földekre vitték a jó termés reményében.")

Forrás

Ancsur

A rendszeres testmozgás egyik alapfeltétele, hogy ne kelljen sokat utazni az edzés helyszínére. Komoly hátráltató tényező lehet, ha tovább tart eljutni a pályára, mint amennyi időt ott fogunk tölteni. Amikor elkezdtem a futást, az első edzéstervem rövidebb edzéseit a környező parkokban, vagy a lakótelep körül teljesítettem. Azonban egy idő után ez unalmassá vált, ráadásul a körülmények sem voltak ideálisak. Forgalmas út, zajos környezet, zebrák, lámpák, aluljárók, tömeg. Mind olyan tényező, ami megszakítja a futást és kizökkenthet a lendületből. Ezért, amikor már hosszabbak voltak az edzéseim, körülnéztem, hogy milyen lehetőségek vannak még. Egy jó futópálya komoly támogatást jelent. Megfelelő környezet, jó talaj, ivókút, esetleg öltöző, csomagmegőrző. Sőt, a legtöbb helynek megvan a maga közössége, ahol a támogató közösség mellett hosszú távra szóló barátságok köttethetnek.

Néhány hely, ahol korábban már futottam és jó szívvel ajánlom nektek is:

Margitsziget

Talán úgy is tekinthetünk a szigetre, mint a belvárosi futás egyik szentélyére. Futók ezrei látogatják napi szinten. Nincs forgalom, csendes, nyugodt környezet, jó levegő. A futópálya rekortánnal burkolt, azonban ennek a minősége az évek során igen erősen leromlott. Ez azonban nem sokáig lesz így, hiszen a tervek szerint idén nyáron felújítják és új, jobb minőségű burkolatot kapunk. A világításnak köszönhetően sötétben is nyugodtan elindulhatunk futni. A külső kör hossza 5,3 km, de a belső úton is futhatunk, ami valamivel rövidebb. A Margitszigeti Atlétikai Centrumban 200 Ft-ért elmehetünk a mosdóba, illetve 1000 Ft-ért van lehetőség az öltöző és a szekrények használatára. Drága megoldás, de a felújítással párhuzamosan itt is új lehetőségek nyílnak.
Az Árpád híd felől a 26-os busszal, délről pedig a Margit hídon át, a 4-6-os villamossal közelíthetjük meg.
Ha ide jönnél futni, várunk szeretettel a csütörtökönként este 6 órakor kezdődő közös edzésünkre. Találkozó a Margitszigeti Atlétikai Centrumnál.

Népliget

A Népliget Budapest legnagyobb közparkja. Itt aszfalton futhatunk, a liget útvonalai 2 és 10 km között mindenféle távra lehetőséget kínálnak. A legegyszerűbb útvonalak hossza 3,4 és 5 km. Az út télen-nyáron gondozott, a havat eltakarítják és szerencsére a közvilágítás is megbízható.
A park remekül megközelíthető. Metróval és az 1-es villamossal a Népliget megállónál szálljunk le.

Orczy-kert

Az Orczy-park erdei futópályája ideális környezetet nyújt a kezdő edzéseinkhez. A földes, salakos, kavicsos utakon 300-1000 méterig rakhatunk össze különböző útvonalakat. A kör belső részén egy méretes füves rét van, ahol erősítő edzéseket is tarthatunk. Az erdei pálya mellett pedig egy klasszikus 400 méteres salakos futópálya van. A belépés díjmentes, a környezet szép és hangulatos. Ha metróval érkezünk, a Nagyvárad téren szálljunk le. A 24-es villamos is itt áll meg.
Ha hétfőn jártok erre, csatlakozzatok hozzánk a szintén 6 órakor kezdődő edzésünkhöz. A találkozó az erdei pálya Nagyvárad tér felőli részénél van.

Városliget

Gyönyörű pihenő- és kirándulóhely, csodálatos környezet. A klasszikus kör hossza 3 km, azonban a rendezvények és az időszakos lezárások függvényében ez változhat. Sajnos a pálya jelentős részén nincs közvilágítás, azaz este és télen érdemes zseblámpát is vinni magunkkal. Azonban a világos edzésekhez kitűnő, jó hangulatú helyszín. Érkezhetünk kisföldalattival, trolival, vagy 105-ös, 30-as és 20E buszokkal is.

Bikás-park

A 4-es metró elindulásával a közvetlen belvárosból is jóval egyszerűbben megközelíthetővé vált a Bikás futópálya. 2013-ban készült, kb 850 méteres, rekortánnal burkolt pálya. Jó minőségű, szép vonalvezetésű, viszont a kelleténél valamivel keskenyebb. A metróról leszállva már kezdhetünk is futni. És ha már ott járunk, egyedülálló alkalmunk nyílik megsimogatni a bikák fényes golyóit...

Ti hol szoktatok futni?

Zoli

Felvételünk helyszíne ezúttal a Vivicittá Városvédő Futás volt.

Beszélgettünk a Vivicittáról, a rajt előtti pillanatokban pedig Tabajdi Józsefet faggattuk ki. Több mint 50 év futás van mögötte, ami alatt legalább kétszer megkerülte a Földet és több mint 200 maratont teljesített.

Beszámoltunk a Gyermekvasút 10/20 teljesítménytúráról. Utazás a Gyermekvasúton, retró élmény, szép táj, különleges hangulat.

Szülés, gyerekvállalás, sport, életcélok, prioritások. Tapintatlan és nem tapintatlan. Kire tartozik? Ki mire vágyik?

Folyadékpótlás, víz, ivás, folyadékszükséglet. Vajon te eleget iszol? Miért rossz, ha nem? Miért jó, ha igen?

Kifogás: Este, mikor hazaérek, fáradt vagyok. Ezért ma nem megyek sportolni.

Tipikus kérdés: Már megint futni mész? Nem unod?

Mennyi kaja egy Szigetkör rovatunkban: 1 fornetti sajtos rúd.

Recept: Rakott izé

Itt hallgathatod meg:

Letölteni pedig innen tudod.

Zenék
KGB - Kisváros
Beatrice - Mozgalmi dalok
Telesport főcím

Dolgozni kell. Sőt, dolgozni tulajdonképpen jó. Hiába szidjuk időnként az éppen aktuális munkahelyünket, vagy a hülye főnököt, mégis jó. Nem csak azért, hogy legyen pénzünk, hanem azért, hogy azt érezzük, hogy valamilyen szinten fontosak vagyunk. Hogy azt érezhessük, hogy ebben a nagy világban, amiben mi csak apró porszemek vagyunk, a mi kis nyomorúságos létünkkel mégis változást hozunk valahol valakinek valamiben.

Munkát elveszteni többféleképpen lehet. Jobb esetben fel tudsz rá készülni. A levegőben van, hogy megszűnik a cég, vagy az, hogy létszámleépítés lesz. Vagy a főnököd már sokadjára von felelősségre és egyértelműen elégedetlen veled.

Rosszabb esetben derült égből villámcsapásként ér a hír. Aminél nagyobb igazságtalanság nem nagyon történhet. Ami abszolút elkerülhető lenne, ha az emberek nem lennének önzők és csak minimális szinten érdekelné őket a másik. Ilyet a legrosszabb, leghülyébb, leglustább dolgozóval sem lehet csinálni. A leghülyébb, leglustább, legszerencsétlenebb is megérdemel annyi tiszteletet, hogy fel tudjon valamilyen szinten készülni.

Én nem vagyok se hülye, se szerencsétlen, se lusta.

Tegnap közölték velem, hogy ma van az utolsó napom.

Nem a tény fáj, hanem a hogyan.

Egy munkát elveszteni olyan, mint meggondolatlanul szakítani valakivel. Akkor kezdjük el igazán értékelni, amikor már nincs. Ez az élet legtöbb területére igaz. Passenger tud valamit. (Angolosok előnyben.)

Ancsur

Reggel 5 óra. Csörög a telefonom, itt az ideje, hogy felkeljek. Szokásosnál egy kicsit lassabb reggeli. Lakótársam csatlakozik. Már vagy 10 perce beszélgetünk mire kiderült, hogy ő akkor ért haza a mulatozásból, én pedig nem akkor készülődök lefeküdni (nem, nem bírok hajnalig tanulni....) hanem, akkor indulok bringázni. 

A kép egészen szürreális. 

Miután feldolgozta az információt, elindult lefeküdni, én pedig bringázni. 5:35. Pirkad. Láthatom, ahogy ébredezik a város. Egyszer már áradoztam a hajnal szépségeiről, de vasárnap ez valahogyan teljesen más. Más, nem hétköznapi. Más, mert a vasárnap sokaknak ünnepnap, a család napja, a templomba járás napja. 

Forgalom gyakorlatilag nincs. Lehet száguldozni a szinte kihalt Andrássy úton. Elvétve találkoztam néhány alkoholmámoros külföldi turistával. A kép, hogy valaki ilyenkor indul tekerni, számukra értelmezhetetlen.

A társadalom egy másik csoportját is megfigyelhettem. Deres halántékú emberek igyekeztek a hajnali misére. Számukra is érthetetlen, hogy egy fiatal, hogy bír elindulni ilyen korán, sportolni. 

A rakpartra leérve, megnézhettem a napfelkeltét háttérben a Parlamenttel. Elképzelni is csodálatos, nem hogy végignézni. 

Szeretem a hajnalokat. Mindig új, mindig más, mindig földöntúli. Mindig találok valamit amire azt mondhatom, hogy megérte korán felkelni.  

Egyszer próbáljátok ti is ki!  

Ti hogy álltok a korán keléssel?

Vanda

A napokban egyik kedves csapattársunkkal beszélgettem, aki felvetette, hogy érdemes lenne visszatekinteni az első futásunkra. Elgondolkodtatott a témafelvetés. Nekünk már-már természetes, hogy hosszabb távokra indulunk. A hosszabb itt mindenkinél mást jelent, de mindenképpen jóval több, mint ami az első időszakban volt. Az edzéseimen jellemzően 5-10 km közötti távokat szoktam teljesíteni. Mostanra már elmondhatom magamról, hogy különösebb megterhelés nélkül, akár a napi rutin részeként is képes vagyok megtenni ezt az utat. Bár versenyen futottam már ennél jóval hosszabbat is, úgy érzem, hogy mostanra megtaláltam azt a távot, ami ideális számomra.

Azt azonban sosem szabad elfelejteni, hogy honnan indultunk. Alig valamivel több, mint két év telt el azóta, hogy elindultam az első edzésemre.

Hideg, februári nap volt. Hetek óta érlelődött bennem a gondolat, hogy el kellene kezdeni rendszeresen edzeni. Korábban többször is megpróbálkoztam már a futással, de újra és újra beletörött a bicskám a dologba. Mindig ugyanazzal és ugyanúgy próbálkoztam. Lementem a Margitszigetre és szakszerű futófelszerelés nélkül próbáltam meg körbeküzdeni magam az 5,3 km-es körön. Az eredmény jellemzően az volt, hogy utána hetekig átkoztam az ötletet, persze megfázva, bedagadt térddel és összenyomott lábujjakkal. Több hibát is elkövettem:

• - Talán az első és legfontosabb szabály, hogy futócipő nélkül nem futunk. Az évek óta a szekrényben álló szabadidőcipő, vagy a kínai tornacipő teljes mértékben alkalmatlan a futásra. És nem, már az első edzésre se induljunk el benne, azzal a gondolattal, hogy "hiszen kezdő vagyok, nem kell ez nekem".
• - Edzetlenül és túlsúlyosan nem szabad egyből futással kezdeni. Az is elképzelhető, hogy akár több hónap felkészülésre van szükség már ahhoz is, hogy kockázatok nélkül tehessük meg az első igazi futólépést.
• Nem melegítettem be. A hideg izmok, ízületek nem szeretik a terhelést. Főleg akkor nem, ha amúgy sem szoktunk edzeni.
• - Túl nagy távot választottam. Jelentős túlsúllyal, komolyabb edzettség nélkül 6-8 hónapra is szükség lehet, hogy a sérülés és a túlterhelés kockáztatása nélkül teljesítsünk ekkora távot. Annak ellenére, hogy 5 éves korom óta kerékpáron ülök és minden évben sokezer kilométert tekerek, a szervezetem nem volt felkészülve erre a megpróbáltatásra. Ha pedig sosem sportoltam volna, még rosszabb döntés lett volna elindulni a teljes körre, séta nélkül.
• - Mivel túlöltöztem, ráadásul váltóruhát sem vittem magammal, az edzés után a közel 30 perces hazaúton végig átázott és kihűlt ruhában voltam. Garantált megfázás.
• - Az edzés végén nem nyújtottam, ezért az izomlázhoz mindenféle egyéb olyan fájdalom is társult, amik egyenként is elvették volna a motivációmat, így együtt pedig hónapokra, évekre eltávolítottak a futópályától.
  Szóval egy februári napon végre elhatároztam magam, hogy elindulok az úton. A különbség az volt, hogy több hét olvasgatás után már kezdtem érteni, hogy hogyan is kellene megtenni az első lépéseket.

Az első futásom gyaloglás volt.

Lehet, hogy ez így hülyén hangzik. Mégis megvolt az oka. Ahhoz, hogy a későbbiekben futni tudjak, apránként kell felépíteni az erőnlétemet és a szervezetemet hozzá. Először csak gyaloglás, majd megszakításokkal egy-egy perc futás, végül, hónapokkal később pedig már folyamatos kocogás. És itt a gyaloglás alatt ne a hétköznapi sétát, andalgást értsük. Lendületes, fókuszált mozgás, ami már tényleg sportteljesítményt jelentett nekem. Korábban eszembe sem jutott volna, hogy húsz perc sétától el tudok fáradni.

Mivel az edzésekről és a fejlődésről nem sokat tudtam, jobbnak láttam keresni egy edzéstervet. Egy olyat választottam ki, ami 12 hét alatt juttat el az első 5 km lefutásáig. Mindezt heti hat edzésnappal. Intenzív, feszített tempójú terv, de nem féltem tőle. Megegyeztem magammal, hogy a legfontosabb az egészség. Mihelyt úgy érzem, hogy túlságosan megterhelő, visszaveszek a tempóból, vagy keresek egy másik tréningprogramot. A biztonság nagyon fontos, mivel a jelentős túlsúly okozta terheket egy korábbi térdsérülés is fokozta.

Az első nap adagja 12 perc gyaloglás, 1 perc kocogás, majd végül 1 perc gyaloglás volt. A séta során igyekeztem minél gyorsabban menni. Ez még simán ment. Az 1 perc futás pedig kínszenvedés volt. Ziháltam, fújtattam, szuszogtam. De megcsináltam! Talán 1,2 km lett a teljes táv. Nagyon büszke voltam magamra, mert úgy éreztem, hogy olyan úton indultam el, amin képes leszek végigmenni.

Annak ellenére, hogy az első hetekben az edzéseim sosem tartottak tovább 20 percnél, a fejlődést már a kezdetektől éreztem. Bár a súlyom még hónapokig meg sem mozdult, egyre fittebbé váltam. Könnyebben másztam fel a lépcsőn, zihálás nélkül elkaptam a buszt a megállóban. És mindig nagyon vártam a munkanap végét, mert tudtam, hogy utána megyek edzeni. Sőt, EDZENI.

A kitartásnak meglett az eredménye. Egy év múlva 25 kilóval könnyebb voltam. Mögöttem volt 1000 km futás és 20 futóverseny.

Ha te is még az első lépéseknél tartasz és felmerült benned egy nagy rakás kérdés, nyugodtan tedd fel nekünk, igyekszünk segíteni. Mi is átmentünk ugyanezen. És várunk szeretettel a csütörtöki EgyensúlyOM edzésünkönk. Gyere 18 órára a Margitszigeti Atlétikai Centrumhoz, ahol egy rövid bemelegítést követően elindulunk egy körre a szigeten. A táv 5,3 km. Az edzésünkön gyalogló, kocogó és futó csoport is indul, azaz bármelyik szakaszán is tartasz az utadnak, nem leszel egyedül.

Nem csodát teszünk. Igyekszünk adni egy olyan lehetőséget, ami mentén haladva te is elérheted a céljaidat.

Zoli